Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)

Dokumentumok - A szeghalmi járásra vonatkozó iratok

6 A kertészszigeti eseményekhez 1. 403. sz. dokumentum. A politikai perben szereplők közt lumpen elemet nem találunk. A már említett rendőrségi összefoglaló szerint leváltották a falu kommunista vezetőit, több tsz-t feloszlattak. A forradalmi bizottság szegényparasztokból állt. 7 1944 végén Vésztőn külön kommunista „köztársaságot” kiáltottak ki: vö. Kovács Haj­nalka: A vésztői köztársaság története. Szeged, 2008. (Szakdolgozat, Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar; a kézirat egy példánya a BéML-ben is megtalálható.) 629. Szeghalom, 1957. július 6. A Szeghalmi Járási Tanács, pártszervezet és a kórház vezetőinek javaslata orvosok és szülésznő fegyelmi büntetésére Békés Megyei Tanács V B. Egészségügyi Osztálya Békéscsaba A fenti szám leiratban1 foglaltak szerint az előkészítő bizottság megala­kult, s a megadott szempontok szerint a vizsgálatot elvégezte. Minden egészség- ügyi dolgozó ellenforradalmi időszak alatti munkáját, magatartását felülvizsgál­ta, illetve az ilyen irányú vizsgálatról gondoskodott. A bizottság megállapította, hogy a szeghalmi járás területén 3 egészség- ügyi dolgozó ellen kívánatos a fegyelmi eljárás beindítása az ellenforradalmi események alatt tanúsított magatartásuk miatt. így feltétlen fegyelmi eljárás alá szükséges vonni: 1. Dr. Jánosi Márton füzesgyarmati körzeti orvost, 2. Dr. Szőcs Pál bucsai községi orvost, 3. Sisák Zoltánné szülésznőt Kertészsziget községben. Dr. Jánosi Márton füzesgyarmati orvos ellenforradalom alatti magatar­tásával kapcsolatban igen komoly problémák merültek fel. Magatartásával nemcsak az ellenforradalmi időszak alatt voltak problémák, hanem azt meg­előzően is. Az októberi események előtt is számtalan esetben bebizonyította, hogy a fennálló társadalmi rendszerrel nem ért egyet, gyűlölte a pártot, majd a társadalmi rendszer ellen állandóan uszított. Valódi énjében tobzott [így] az októberi események ideje alatt. A párt és a szocialista társadalmi rendszer elle­ni gyűlöletét tényekkel igazolta akkor, amikor pl. a vörös zászlók összetépésére serkentette az ellenforradalmi elemeket, majd ő maga is zászlót tépett, s a vörös csillagot emberileg lealázó módon lepiszkolta. A kommunisták üldöztetésében a huligán személyeket tanáccsal látta el, az antiszemitizmus egyik fő képviselő­je, a vezető ellenforradalmi erők oszlopos tagja, egyébként iszákos - alkoholis­ta. Az ellenforradalmi személyeknek tanácsadója, majd megbíztató káderessé [így], mely tények bizonyítják, hogy ő maga is ellenforradalmárrá vált. Családi élete emberileg elítélendő, felesége férje tulajdonságait bírja. Mindezekért sújtja a nép megvetése és a bizottság vele szemben a legszigorúbb fegyelmi büntetés kiszabását javasolja.2 Dr. Szőcs Pál bucsai községi orvos; az októberi események előtt magatar­tásában a munkafegyelem tekintetében voltak hiányosságai. Az ellenforradalmi időszak alatt aktívan támogatta, segítette a rendfelforgató csoportokat a község­358

Next

/
Thumbnails
Contents