Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok - A szeghalmi járásra vonatkozó iratok
Huszár Gergely vésztői lakost meg is bízta a járási vb elnökhelyettesi teendők ellátásával. Jellemző az ellenforradalmi végrehajtó bizottság munkájára, hogy általában igyekeztek teljesen megváltoztatni a 12 év alatt kialakított közigazgatási, mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi fejlődést. így pl. elsősorban a termelő- szövetkezetek szétbomlasztása, területüknek egyénekre való kiosztása, állatok széjjelhurcolása, magánkisiparok minél nagyobb mértékben történő kiadása, és szívesen foglalkoztak a különböző pártrendszerek [így] létrehozásával, pl. parasztpárt, kisgazdapárt stb. Szeghalom községben elgondolásukat úgy hajtották végre, hogy a már korábban iskolának használt középületet teljes egészébe kipakolták, és ebben a helyiségben a parasztpárt kapott helyet. Általában községeinkben a különböző pártok szervezése úgy indult be, hogy a forradalmi tanácsok vb-i a pártok volt vezetőit magukhoz hívatták és az ezzel kapcsolatos feladatokat megbeszélték, és az utasítást erre vonatkozóan kiadták. A pártszervezetek széjjelzúzására eszközként használták fel a párttagok személyes üldözését, több esetben egyeseknél házkutatást tartottak azon a címen, hogy náluk fegyverek vannak elrejtve. Átkutatták a szeghalmi MDP- helyiséget is. Állandóan félelemben tartották a pártszervezetek vezetőit, majd egyeseket, pl. Márta Károly párttitkárt és F. Nagy Károly párttitkárt községükből kitiltották. Az ellenforradalom ideje alatt a községi tanácsok törvényesen megválasztott végrehajtó bizottságainak visszaállítására 1956. december 6-án kezdte meg a járási tanács végrehajtó bizottsága az intézkedést, amikor is határozatot hozott arra, hogy mely községben - az átmeneti időszakot figyelembe véve - kiket javasol a vb függetlenített vezetőinek visszaállítására, vagy esetleg újak beállítására. [így.] A járási tanács vb az ilyen irányú törekvését nem érte el, mert ezt az ellenforradalmi elemek szervezkedése meghiúsította. A járás által javasolt vezetők közül alig fogadtak el egyet-kettőt. Ez azért következhetett be, mert a végrehajtó bizottságok nem függetlenített tagjait az események miatt a községekben nem tudtuk összehívni, így azokkal a járási javaslatot nem sikerült megbeszélni. Az ellenforradalmi elemek, amikor látták, hogy személyi problémák megoldására tett intézkedést a járási tanács vb, tömegtüntetés szervezésével igyekeztek azt megakadályozni, ami sikerült is nekik. Pl. Vésztő község vb-ülést hívott össze, melyre a járási vb függetlenített tagjai mentek ki, azonban őket már mintegy 500 főből álló tömeg fogadta és megtagadta, illetve meghiúsította a törvényes végrehajtó bizottság visszaállítását. Vagy pl. Szeghalom községben, amikor a járási tanács végrehajtó bizottsága nem hagyta jóvá a forradalmi (ellen) végrehajtó bizottság összetételét, kijelentették, hogy akkor majd ők csinálnak nyilvános választást a piactéren. Akadályozta a törvényesen megválasztott végrehajtó bizottságok visszaállítását az a körülmény is, hogy az ellenforradalmi tanácsok a küldöttségek küldöttségét menesztették megyei és országos szervekhez, ahonnan biztatást kaptak arra, hogy a kompromittált [így] személyeket nem lehet visszaállítani munkahelyükre, és azok helyett az általuk javasolt személyeket törvényesen be lehet állítani. Körösladány községben pl. Kávási Ferenc megyei tanács vb-elnök sze356
