Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok - A sarkadi járásra vonatkozó iratok
Az elítélt 1958. augusztus 1-e óta tölti börtönbüntetését a márianosztrai Országos Börtönbe [így]. Nevezett elítélt magatartása börtönbüntetésének ideje alatt egyszer esett kifogás alá. Meg nem engedett módon levelet akart kijuttatni hozzátartozóinak, amelyért 1958. július 22-én 30 nap egyszerű fogsággal lett megfenyítve. Azóta az elítélt magatartása ellen kifogás nem merült fel, a börtönszabályokat minden esetben betartja. Zárka- és munkatársaihoz való viszonya, szabályoknak megfelelő, csendes magatartású személy. Az őrséggel szemben tisztelettudó és fegyelmezett magatartást tanúsít, a részére kiadott parancsokat és utasításokat végrehajtja. Az elítélt munkához való viszonya jó, már több munkahelyen dolgozott. Munkateljesítménye minden esetben 100%-on felül volt és ezért a parancsnokság részéről három esetben rendkívüli kedvezménybe [így] részesült. A jelenlegi munkahelyén is, munkája ellen kifogás nem merült fel, szorgalmasan dolgozik, munkatársaihoz való viszonya jó. A fizikai munka végzése alól nem vonta ki magát. A bűncselekményével kapcsolatosan, szerepét igyekszik csökkenteni. Bűncselekményének egy részét elismeri és abban bűnösnek is érzi magát. Azonban cselekményének nagyobbik részét tagadja és az érte kiszabott büntetést törvénysértésnek nyilvánítja, így a bűncselekmény megbánása nála nem tapasztalható. Az igaz, hogy az elítélt börtönbüntetésének ideje alatt, az egy fegyelmi vétség elkövetésén kívül, fegyelmezett magatartást tanúsított. Munkához való viszonya jó. Részéről ellenséges megnyilvánulást nem észleltünk, de ez az elítélt részéről nem a pozitív irányú fejlődésen keresztül valósult meg, hanem inkább az a tudat ösztönzi az elítéltet, hogy fegyelmezett magatartásán keresztül több kedvezményt biztosíthat a maga számára. Véleményem szerint a börtönbüntetés az elítéltnél célját még nem érte el, mivel bűncselekményét a mai napig sem tudta magába [így] letisztázni, nem érzi annak súlyosságát és különböző kibúvókat keres ártatlanságának hangoztatására. Az elítélt társadalmi veszélyessége fennáll, hiszen a bűncselekményét a társadalommal szembeni gyűlöletből követte el. Részére a kért kedvezmény megadását nem javasolom. Kurali József bv. törm. nevelő Tisztázat, eredeti, s. k. aláírással. - BéML - B. 493/1957. Csicsely kegyelmet kért és ennek folyamányaként született az ilyenkor szokásos jellemzés. Csicsely már 1960-ban is kért kegyelmet, 1961-ben pedig a felesége nyújtott be kérelmet; az igazságügyi miniszter elzárkózott a kegyelem megajánlásától s így a kérelem nem került az Elnöki Tanács elé (uo.). 1962 márciusában a feleség ismét kegyelmet kért a férje számára, utalva anyósa idős korára (83 éves volt) és két gyermekükre. A feleség másik kérvényében jelezte férje betegségét, és kiemelte: Tildy Zoltán, aki a kisgazdák szervezkedését vezette, 6 évet kapott és már kegyelemmel szabadult, férje pedig, aki a nyugalmat és a békét szolgálta Szarvason, 10 évet kapott... (uo.). 1960-ban az idős anya is levelet írt az Elnöki Tanácshoz: szeretne a fia karja331
