Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok - A sarkadi járásra vonatkozó iratok
iban meghalni, meglátogatni őt Márianosztrán, viszont idős kora és betegsége miatt képtelen (uo.). A börtönparancsnok többször is elzárkózott a kérvény támogatásától, mondván: Csicsely nem ismerte el bűnét, büntetését aránytalanul súlyosnak mondja állandóan. Jó munkáját és magatartását csak önérdekű színjátéknak minősítette (uo.). Végül is Csicsely 1963 márciusában szabadult az 1963. évi IV. tvr. biztosította közkegyelem révén (uo.). Ekkor szabadult Szarvasi is (uo.). Lustyik a 6 évből 3 évet és 1 hónapot töltöttle, majd az 1960. évi X. tvr. révén (részleges közkegyelem) szabadult (uo.). Kiszely már 1959 áprilisában szabadult, 1 év és 8 hónap letöltése után, az 1959. évi XII. tvr. alapján (részleges közkegyelem) - uo. 1961 októberében azonban a kecskeméti járásbíróság 30 napra ítélte el ittas motorkerékpár-vezetés miatt, s így le kellett töltenie a közkegyelemkor felfüggesztett büntetésrészt is (uo.). 616/1. Gyula, 1958. február 19. A megyei ügyészség vádirata a szarvasi Somfai András ügyében Vádirat Somfai András szarvasi lakos ellen a népi demokratikus államrend elleni izgatás bűntette miatt indult bűnügyben. A nyomozás adatai alapján az alábbiakat állapítottam meg: Somfai András terhelt 1955. július hó 1-től a szarvasi állami gazdaságban dolgozott, mint bérelszámoló és beruházási előadó. Az 1956. évi októberi ellenforradalom is ezen a munkahelyén érte. Október hó 27-ről 28-ra virradó éjjel a gazdaság központi irodájában tartott éberségi szolgálatot, amelynek letelte után nem ment haza lakására, hanem a békéscsabai forradalmi bizottság által készített röpcédulát akarta írógéppel sokszorosítani az aznap megtartandó nagygyűlés résztvevői számára. Ez azonban nem következett be, mert az állami gazdaság igazgatója erről lebeszélte. A nagygyűlésen terhelt is részt vett, a gyűlés hangulatával egyetértett, de különösebbet nem tett. Másnap, október 29-én gépkocsival, a dolgozókkal együtt kiment a gazdaság kákái telepére, ahol megválasztották az ideiglenes munkástanácsot. Ennek az ideiglenes munkástanácsnak Smidt [helyesen: Schmidt] Mihály, az állami gazdaság igazgatója lett az elnöke, s a terhelt is tagja lett. Még ezen a napon javasolta a terhelt, hogy a szarvasi állami gazdaság is szállítson élelmiszert Budapestre. Javaslatát elfogadták s az első szállítmány október hó 31-én el is indult, s ennek kíséretében Somfai András is Budapestre utazott. November hó 1-én már vissza is érkezett Szarvasra, s jelen volt a délután megtartott munkástanácsülésen. Ezen a gyűlésen a terhelt elnökölt és beszámolt budapesti útjáról. A munkástanács elnöke ezen az ülésen nem volt jelen, így a terhelt elnöklete alatt a munkástanács személyi kérdéseiben döntött és írásban felszólította Hajdás Erzsébetet, aki az üzemi bizottság elnöke volt, hogy a nála lévő gazdasá332
