Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok - A sarkadi járásra vonatkozó iratok
menyek, a Nagy-Budapesti Munkástanács feloszlatása, a statárium kihirdetése miatt nem került sor. Az elítéltek egyébként december 11-12-re sztrájkot is szerveztek volna, egy munkástanácsi küldöttség felkérésére és gyűléseiken sorra jelentették ki, hogy nem ismerik el a Kádár-kormányt. A Legfelsőbb Bíróság Szarvasinál pozitív tetteket is rögzített: többször is csillapította a felhevült tömeget, egyszer még Békésszentandráson is; ittas személyek rendőrségi randalíroz ás át leállította; rendőröket védett a fenyegető tömegtől (így pl. bent aludt a rendőrségen, nehogy a rendőröknek valami baja történhessen). A fellebbezők rosszul jártak: bár a megyei ügyész beletörődött a szarvasi ítéletekbe, a Legfelsőbb Bíróság Szarvasi büntetését 15 évre (!), Csicselyét, Lászlóffyét 10—10 évre Lustyikét 6 évre emelte fel. (Uo.) A Legfelsőbb Bíróság említett ítéletét dr. Mecsér József tanácsvezető, Masszi Lajos és Dudás János népi bírák jegyezték. Sánta Istvánné és Keresztes Sándor népbír ák az aláírásban „akadályozva voltak”. Kiszely kegyelmi kérvényének pozitív elbírálása 1962 márciusában folyamatban volt az igazságügyi minisztériumban (uo.). Csicsely kegyelmi ügyéhez l. 61513. sz. dokumentum. 1 Szarvasi életútja, tanúvallomása: Kutas, 2006. 70., 123. s köv. 2 Dr. Csicsely Mihály tanúvallomása: uo. 83. 3 Lászlófíy István tanúvallomása: uo. 77. 4 Lustyik János tanúvallomása: uo. 89. 5 Szarvasi október 27-november 3. közti tevékenységéhez 1. 605., 606., 609., 615/1. sz. dokumentum és Kutas, 2006. 15-32., 57., 99-108., 129. s köv. Nem igaz, hogy erőszakosan önmagát neveztette ki forradalmi tanácselnöknek és nemzetőr-parancsnoknak. Egyértelműen a közbizalom emelte pozícióba. A személyi kérdések nagygyűlésen merültek fel, ott születtek a döntések, melyeket - egy-két kivétellel - lényegében nem is hajtottak végre, a bukott rendszer embereinek hajszáluk sem görbült, pár nap után ismét a helyükön voltak. Az igaz, hogy a fegyveres testületek támogatását, együttműködését biztosította a forradalom mellett, s megjegyzendő, hogy se a rendőrség, se a kiegészítő parancsnokság nem mutatott érdemi ellenállást. Beszédeiben a forradalom rendjét, méltóságát szolgálta és erősítette. 6 A szarvasi küldöttség győri útjához 1. Kutas, 2006. 33., 65., 615/1. sz. dokumentum. 7 Dr. Csicsely, Lászlófíy és Lustyik szerepéről, a kisgazdapárt szervezéséről 1. Kutas, 2006. 31., 79. s köv., 83. s köv., 89. s köv. 8 Ismert ÁVH-s, ill. karhatalmista módszer: az általuk a gyanúsítottnál eldugott fegyvert, lőszert ők maguk találták meg... 9 Zömük érdekelt volt a vádlottak bűnössé minősítésében, ill. károsultja a forradalomnak, de ez nem zavarta a bírót, csak az, ha „osztályidegen ellenforradalmár” vallott társai mellett... 615/3. Márianosztra, 1962. június 8. A börtön nevelő-törzsőrmesterének jellemzése Csicsely Mihályról Jellemzés Csicsely Mihály 560-920 tlsz. elítéltről, aki 1900. november 11-én született, Szarvas községben. Anyja: Roszik Judit. Nős, két gyermeke van. Szervezkedés bűntettéért a bíróság 10 éves börtönbüntetésre ítélte. 330