Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)

Dokumentumok - A sarkadi járásra vonatkozó iratok

att. Ennek tudható be, hogy másnap, azaz október hó 28. napján Szarvason is kezdetét vette az ellenforradalmi megmozdulás, jóllehet I. r. Szarvasi György vádlott az éjjel folyamán tudomást szerzett a Békéscsabáról kijött személyek fel­hívásáról, ugyanis a reggeli órákban vádlott már ott tartózkodott, ahol a gimna­zista fiatalok gyülekeztek, akik lényegében a felvonulást, majd a tüntetést kez­deményezték. Tény az, hogy I. r. Szarvasi György vádlott, amikor a fiatalság az utcán megjelenve vonult végig Szarvas főutcáján, a Szabadság úton, azokkal jött, várva az alkalmat, hova fog az fejlődni és mikor tud annak élére állni. Ezen fiatalok az utcán végigmenve, mintegy harmincán, különböző álha­zafias szavakat hangoztatva „aki magyar közénk áll”, „Magyarország magyar haza, minden ruszki menjen haza” kijelentéseket tettek, s így az utcán nagyszá­mú, nagyobbrészt kétes és ellenséges érzületű személyek, de egyszerű becsüle­tes emberek is közéjük álltak, és így mind nagyobb tömegre szaporodott a felvo­nulók száma. A tömeg a járási kultúrházba akart egy gyűlést tartani, azonban, mivel oda nem tudtak bemenni, a piactéren lévő országzászlóhoz indultak el, ahol már I. r. Szarvasi György elérkezettnek látva az időt, a tömeg élére állt. Az országzászló talapzatára felállva üdvözölte az ott megjelent tömeget, miközben a Hazafias Népfrontot, mint aki nem teljesítette kötelességét, a nép árulójá­nak nevezte. Majd bekiabálásokra dr. Záhony Béla akart egy beszédet tartani, ugyanis jóllehet, a tömeg közül nyilván ellenséges érzületű személyeknek nem tetszett az általa mondottak, lekiabálták [így] és így rövid úton fejezte be beszé­dét. Ezt követően ismét Szarvasi György I. r. vádlott emelkedett szólásra, ahol aztán meg nem állapítható módon megszerzett, több pontból álló követelése­ket olvasott fel, melyek többek között Magyarország semlegességét, a szovjet csapatok kivonását, a begyűjtés eltörlését, az AVH leszerelését és felelősségre vonását és ehhez hasonló követeléseket tartalmazott, mely követeléseket abban az időben országszerte hangoztattak. A tömeg közül egyesek ezt követően kü­lönböző személyek neveit kiabálva követelték azoknak Szarvas községből való eltávolítását. így pl. Nagy Bálint szarvasi rendőrőrsön szolgálatot teljesítő rend­őr törzsőrmesternek, Uhrin Pál járási BM. [így] dolgozójának, Dékány István volt járási DISZ-titkárnak az eltávolítását. Szarvasi György I. r. vádlott ezen követelésekre azt hangoztatta, hogy ezen személyeket a független bíróság elé fogják állítani, ahol felelni fognak tet­tükért. Ezt követően I. r. Szarvasi György vádlott az ott lévő tömeget felhívta arra, hogy egyperces néma megállással adózzanak a Budapesten harcok során elesett hősök emlékére [így]. Ezután kijelentette, hogy szerinte a rendőrség és egyéb karhatalmi szervek most már nem bírják a rendet, közbiztonságot fenn­tartani, ezért a lehetőséghez képest minél nagyobb számban jelentkezzenek a gyűlést követően nyomban a járási honvéd-kiegészítő parancsnokság előtt a megszervezendő nemzetőrségbe. A gyűlés befejezése előtt, illetve még annak elején a tömeg között tartóz­kodó, és I. r. Szarvasi György vádlott múltját ismerő dr. Kerényi Miksa körzeti orvos bekiabált, amikor I. r. Szarvasi György kezdett beszélni, hogy „mi az, már megint a nyilasok vezetnek?” Mire I. r. Szarvasi György magából kikelve „ilyet csak egy piszkos zsidó mondhat” kijelentést tette, mire a tömeg közül többen tettleg akarták bántalmazni dr. Kerényi Miksát, azonban az ismerősei ettől megvédték, minthogy azt ellökték, a földről felemelve kivezették a tömeg közül. 322

Next

/
Thumbnails
Contents