Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)

Dokumentumok - Az orosházi járásra vonatkozó iratok

István Járási Pártbizottság munkatársa, Szabó Imre Tanács elnök és sokan mások, már a választáson Turbucz Lajos rendőrt meg is ütötték. Jellemző, hogy a Szovjet síremlékmű szétrombolásánál kb. 300. ember vett részt, viszont a felvonuláson már kb. 1500-2000. ember vett részt, ezzel szemben este a forradalmi bizottság megválasztásánál már csak 350-400. ember volt jelen, nem is választás volt, hanem helyesebben mondva csak el kellett fogadni a vezetők névsorát, melyet előzőleg már a különböző csoportok kijelöltek. Este már csak jóvá kellett hagyni a kiválasztott embereket, a Párt által delegált néhány embernek sikerült bejutni az ellenforradalmi bizottságba.

Az ellenforradalmi bizottság összetétele: A rendőrség, a Kiég. és a Párt által küldött néhány ember kivételével, valamint 10-12 olyan dolgozó kivételével, akiket úgy mondva tessék lássékért választottak be, kimondottan ellenforradalmi elleniekből került ki. Lényegében az ellenforradalmi bizottság az alábbiak szerint tevődött össze:

Szélső jobboldal Tanító Árpáddal az élen, Balogh Károly nyilas százados, Hajnal Zoltán, ki a demokrácia összeesküvésért már büntetve volt, Nacsa István ugyan csak ilyen ellem, Buzi Albert, ő Járási Kapitány akart lenni, Széplaki Imre renegált, volt tartalékos tiszt, Csákvári Dezső volt hortista tiszt, Szabó Géza, aki úgy szólván minden rendszernek! talpnyalója volt, Varga Lajos, aki minden időben a kulákok szekértolója volt, Kiss Imre paraszt, ki ádáz ellensége volt a termelőszövetkezetnek, Bondár Gábor és Valki Lajos, volt nyilasok, Sprok Károly, politikailag teljesen képzetlen paraszt, Seres János volt csendőr, nagyjából ezek képviselték a vezetést is.

Bondár András pedagógus, Simon Ferenc pedagógus, Ardai Miklós, és 10-20. bólintó jános képviselték a centrumot.

A baloldalt képviselte az a néhány Párttag, aki a rendőrségtől és a katonaságtól részt vett. Ezek viszont erőt nem voltak képesek kifejteni. Ezzel egy időben minden üzemben, hivatalban megalakították a hasonló elemekből ösz- szetevődő forradalmi munkás tanácsot. A forradalmi bizottság első ténykedése a Községi Pártbizottság titkárának erőszakos lemondatása, a vád ellene az volt, hogy már okt. 24-én ellenforradalomnak minősítette az eseményeket, kifogásolták, hogy fegyvere van és mondták, ha bántották volna, biztos hogy használta volna. Mint ilyenellemre a Község lakosságának nincs szüksége, elvesztette bizalmát mondották, és követelték a lemondását, ezután kidobták azt a jelszót, hogy megszűnt a Párt Sarkadon és azt mondták, hogy sem a Községi Párttitkárnak, sem a Járási Párttitkárnak és a többi vezetőknek nem garantálják testi épségüket. utánna megkezdték a Kommunista vezetők lemondatását, pld. Csősz [Csausz] Vilmos, Dér Lajos, Szabó Imre, Juhász József, Borbély Ferenc, stb. ugyan úgy az alapszervezeteket is szétzavarták és megkezdték a lista összeállítását, hogy kikkel, milyen módon kívánnak eljárni.

Különböző 5-ös bizottságok az ellenforradalmi bizottságon belül tisztogatás címén üzemekből, intézményekből, tanácsokból, Föld-szövtől, Gépállomásokról stb. kezdték kidobálni a Kommunistákat, így volt ez a Cukorgyárnál és a Kendergyárnál is, helyükbe az ellenforradalom megbízható embereit álították be, vagy igyekeztek beállítani.

Bár okt. 27-én a rendőrség átálásával csak az történt, hogy velük ösz- sze szedették a fegyvereket, de nem bíztak bennük. Ezért a volt csendőrök209