Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)

Dokumentumok - Az orosházi járásra vonatkozó iratok

bői, fasisztákból és kulákok fiaiból nemzetőrséget alakítottak, szerintük a rend fenntartásáért szervezték a nemzetőrséget, de valóban a rendőrséget és a bátor Kommunistákat tartották kordában, az ellenforradalmi bizottság Varga Lajossal az élen november 3-ig megszervezték ászt, hogy az összes kulákokat a termelő szövetkezet állat állományaiból, gépeiből, felszereléseiből kárpótolják és megkezdődött a kulákok bevándorlása a term.szövetkezetekbe, a vagyonuk széthurcolása jogtalanul, valamint a közzségben lévő volt kulák vagyonok vissza adása, pld. Malom, ház, stb.

Tehát ez történt okt. 28-tól nov. 3-ig.

3. November Tikén a munkás paraszt kormány megalakításával az ellenforradalmi bizottság vezetői megijedtek, behivatták a községi Párttitkárt és mondván neki, hogy felejtsük, ami történt és dolgozzunk együtt, Mert itt nem történt semmi, mondták.

Erre a Községi Párttitkár javasolta, hogy hívják vissza a Tanács vezetőit és a forradalmi bizottság vezetősége visszahívta a munkára a Tanács vezetőit és a többi Kommunista vezetőket is.

A nemzetőrség is leszerelt és átadta a fegyvert a rendőrségnek. A községben nov. 7-én megalakult az MSZMP, szervezet, lassan megindult a köz- igazgatás és a Pártszervezet munkája, az ellenforradalmi bizottság munkája mostmár kevésbé nyílt, inkább burkoltá vált. adódott ez abból, hogy a Párt és a Tanács vezetőit a hivatalos gyűlésekre meghívták. Ott általános dolgokat az általános szólamukkal, a rend és a fegyelem nevében kezdtek dolgozni, alattomba viszont a különböző 5-ös bizottságok meg kezdték az akna munkájukat. Akik nov. 4-ke előtt a Kommunisták eltávolításán fáradoztak, azok most teljes gőzzel a rémhír terjesztésre és a sztrájkra uszítottak, nov. 10-ke körül megalakították az úgynevezett sztrájk bizottságot. Ennek vezetője Sajti Imre nyilas cipész segéd volt. minden üzemben meg volt a sztrájk bizottság vezetősége. Helyesebben mondva már nov. 4-ke előtt mindenütt megalakították a munkás tanácsokat. ezek nov. 4-ke után bent lévő fasiszta elleniekkel karöltve a sztrájkra áltak át. Minden munkás tanácsnál megvoltak a függetlenített sztrájk emberek, akik részt vettek a községi sztrájk bizottságban. A sztrájkokkal felmérhetetlen kárt okoztak: pld. hónapokig ált a kendergyár, leállították a Cukorgyárat, a hivatalokban nem ment a munka, életveszéjesen fenyegették a kisiparosokat, ha dolgozni mernek.

Megkezdődött a termelő szövetkezetek teljes szétbomlasztása. Varga Lajos több esetben összehívta a term.szöv. vezetőit, azon a címen, hogy a munkás paraszt kormány rendeletét ismerteti, ezzel egyidőben az összes Tsz. elleneseket is összehívta, kb. 200-300. ember, akik görbe botokkal, baltákkal és karókkal fenyegették a Tsz. vezetőit és követelték a Tsz. felbomlását.

Varga Lajos e közben játszotta a tehetetlen vezetői szerepet, ki nem tudott az árral szembe szálni. így hoztak határozatot nov. 14-én arról, hogy minden termelő szövetkezet tartson közgyűlést és döntsön a saját sorsa fölött, észt a határozatot pedig adják be határidőre a forradalmi bizottsághoz, de közben egyenkint a lakáson és az utcán még terorizálták a termelő szövetkezet vezetőit, pld. Bereczki Józsefet a Kurcz [Kurucz?] Tszcs, elnökét szembe köpték, megfenyegették Szekeres Istvánt, a Lenin Tsz. elnökét, Nagy Imrét, a Dózsa Tsz.

210