Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok
re, mint főbüntetésre, 3 évi időtartamra egyes politikai jogai gyakorlásától való eltiltásra és 300 (háromszáz) forint erejéig ingó vagyonának elkobzására, mint mellékbüntetésre ítéli. Az előzetes fogva tartásban 1957. január hó 17. napjától 1957. szeptember 3. napjáig eltelt idő minden napját a kiszabott börtönbüntetésbe beszámítja. Vádlott köteles az eddig felmerült 1030,40 forint, valamint az esetleg ezután felmerülő eljárási költséget az államnak megtéríteni. Elrendeli, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után a Békés Megyei Ügyészséggel közöltessék. Indokolás A megyei bíróság a lefolytatott eljárás adatai alapján a következő tényállást állapította meg: Vádlott kétgyermekes, jómódú középparaszti családból származik. A szüleinek 18 kát. hold földje volt. A gimnázium elvégzése után pénzügyőr lett és közben elvégezte a jogtudományi egyetemet. A második világháború alatt a rendőrség kötelékébe került, és a felszabadulás után is a demokratikus rendőrségnél is [így] szolgált 1947-ig. Időközben a testvére is elhalt, így a szülei 18 kát. hold földjét egyedül örökölte. Ehhez még egyik nagybátyjától is örökölt 6 kát. hold földet, így már 24 kát. hold föld tulajdonosa lett, emiatt a rendőrségnél osztályidegennek tekintették és eltávolították. Vádlott a rendőrségnél legutóbb hadnagyi rendfokozatban teljesített szolgálatot. A felszabadulás utáni években tagja lett a Független Kisgazdapártnak, a rendőrségtől történt eltávolítása után előbb pár évig gazdálkodott, azután beta- gosították a földjét és azóta különböző állami vállalatoknál, segédmunkásként dolgozott. A bíróság vádlottat dolgozó osztályhelyzetűnek tekinti. A budapesti 1956. októberi felkelés eredményeképpen Orosházán az első tüntetés október 27-én, szombaton zajlott le, majd azt követően, október 28- án, az orosházi főtéren a Kossuth-szobor előtt tartottak egy nagygyűlést, amelyen forradalmi bizottságot választottak. A forradalmi bizottság elnöke Nagy Lajos magánkisiparos lett, a forradalmi bizottságba az orosházi tüzérezred vezetőit, Kristóf Bertalan és Szarka Dániel honvéd őrnagyokat is beválasztották, és a forradalmi bizottság ezután az orosházi honvédség vezetőivel szorosan együttműködött. Az október 28-i tüntetésen olyan jelszavak hangzottak el, hogy „egyforintos kenyeret, Dumitrásnak kötelet”. Dumitrás, a járási tanács elnöke és Darvas József akkori miniszter és ismert író testvére, az ő nevén kívül egy-két esetben megemlítették a Sinkó Sándor nevét is, aki a városi tanács elnöke volt korábban éveken át, de a nevéhez különösebb jelzőt nem fűztek. 160
