Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok
1 A pártvezetők lefegyverzéséhez 1. 544/3., 544/18., 550., 553/1. sz. dokumentum. 2 Ekkor nemcsak a tüzéreknél, hanem a határőrségnél is mozgolódott az állomány. November 1-jén „Felhívás”-ban adták hírül, hogy a sztálinista és AVH-s tisztekkel paktáló Kovács őrnagyot eltávolították, és forradalmi katonai tanácsot választottak. Ennek tagjai voltak: Sajti Mihály őrnagy, Virágh József, Krucsai Zoltán, Lacska Márton főhadnagyok, Lengyel Antal alhadnagy, Sárközi Ferenc törzsőrmester, Boldizsár Béla és Gödéi Zoltán határőrök, Kiss Imre őrvezető. Felhívásukban követelték a szovjet csapatok távozását, az ország semlegességét, a honvédségnél a pártszervezés tiltását, a politikai tiszti státuszok felszámolását (Koszorús 2006. 22.). 551. Békéscsaba, 1957. augusztus 10. A megyei egyházügyi főelőadó jelentése Fürcz Ervin orosházi lelkészről az AEH-nak Állami Egyházügyi Hivatal, Grenák Elvtársnak Budapest Fürcz Ervinnel kapcsolatosan az alábbiakban adom meg a jelentést: Fürcz Ervin 1934 óta van Orosházán, azelőtt Monoron és Szentetornyán volt lelkész. Teológiai tanulmányait Budapesten végezte Ordas [helyesen: Ordass] püspökkel együtt, és utána kb. 1-2 év[et] Németországon [így] volt tanulmányi úton, szintén Ordas püspökkel. Származása kispolgári. A szülei német anyanyelvűek és O [így] maga is az. A nevét Fürczre egyszerűsítette, ez nem világos előttünk, hogy az apjánál, vagy nála történt a névegyszerűsítés. Orosházán a járási tanács vb-elnökével és a járási MSZMP IB [intéző- bizottság] tagjával folytattam beszélgetést és a következőket állapítottuk meg. Fürcz Ervin Orosházára kerülése után a felszabadulásig egy ízbe [ígyj volt igazgató lelkész, vagyis elnöklő lelkész, és a felszabadulás óta állandóan O az elnöklő lelkész. Ez úgy történhetett meg, hogy a másik lelkészi állások háromévenként változtak, pl. Horémusz lelkész elhalálozása után Gyöngyösi1 lelkész került Orosházára, aki kb. 3-rom [így] évig tartózkodott ott. Utána Aranyi lelkész került Orosházára és háromévi ottléte után Koszorús2 lelkész került Orosházára. Ennek folytán a lelkészek háromévenkénti változása olyan időkbe került, amikor az elnöklő lelkész megválasztása már megtörtént, és így Ő négy ízben egymás után lett megválasztva elnöklő lelkésznek. Ez a jelenlegi orosházi presbitériumnak igen megfelelő, mivel az összetétele 50%-ban kulák és osztályidegenekből tevődik össze, és a Fürcz Ervinnel való kapcsolatuk igen szoros. Mint elnöklő lelkész [így] a felszabadulás utánni [így] években a helyi szervek egypárszor elbeszélgettek vele és megkérték egyes állami szempontok egyházon belüli tudatosítására, amire kereken kijelentette, hogy nem hajlandó az egyházon belül ezekkel a kérdésekkel foglalkozni és ebből kezdődött az ellentét közötte és az állami szervek között. Ezt az ellentétet még fokozta 1948-as években [így] az iskolák államosításánál tanúsított magatartása, vagyis kereken kijelentette, hogy az államosítások ellen van és mindenkor és mindenben az ak140
