Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok
kori püspököt, név szerint Ordast támogatja. Ilyen kijelentést tett akkoriban egy lelkészi értekezleten is, amelyet az Ordas püspök tartott Orosházán, melynek lényege az volt, hogy a lelkészeket egységesen az iskolák államosítása ellen hangoljon a püspök akkoriban. [így.] Ezen az értekezleten Fürcz és egypár lelkész felszólalásában teljesen a püspök mellé állt s a munkáját is ilyen körülmények között végezte. Ezen az értekezleten egy-két lelkész, név szerint Gyöngyösi Vilmos, jelenleg Budapesten van, és Tátrai Károly csorvási lelkész szólalt fel az iskolák államosítása mellett. Orosházán úgy a városi, mint a járási vezetők a Fürczcel való kapcsolatot felmondták és Gyöngyösi lelkésszel vették fel a kapcsolatot, aki hajlandóságot mutatott akkoriban a helyi szervekkel való együttműködésre. A vezető elvtársak elmondották azt is, hogy az Ordas leváltása után, Dezséry3 püspöknek való megválasztásánál Fürcz Ervint sikerült félreállítani és teljesen a Gyöngyösi lelkészre bízták a választást. Későbbiek folyamán a püspök által kiadott körlevelek felolvasását tagadta meg egy időben, és ez még jobban súlyosbította az O kapcsolatának kialakítását. Egy ízben még a községi vezetők megpróbálták a vele való kapcsolatot megteremteni és behívatták a városi tanácshoz, és ott közölték vele, hogy mutasson hajlandóságot az állami szervekkel való együttműködésre. Amire kereken kijelentette, hogy O pap és a helyi hatóságokkal a kapcsolatot nem hajlandó szorosabbra fűzni, mert O az isten szolgája, és ha csak egyszer eszik naponta és egy kabátja lesz, akkor sem fogja megbánni. Ekkor teljesen félbeszakadt a közötte és az állami vezetők közötti kapcsolat. Ezek után még nagyobb segítséget kapott a presbitériumtól és a támadás az akkori másodlelkész ellen, név szerint Gyöngyösi ellen irányult. Közötte és Gyöngyösi lelkész között elvi viták alakultak ki. Ezek a viták igen nagy port vertek fel. Gyöngyösi az állami szervekkel ennek ellenére a kapcsolatot fentartotta [így], és az 1950-es években, vagy 1951 tavaszán Dezséry püspök Gyöngyösit Budapestre, a Gorkij fasorba választatta meg lelkésznek. Átmenetileg Orosházán, bizonyos ideig, nem volt lelkészi állás betöltve, 1952- ben Aranyi Józsefet Gádorosról választattuk meg Orosházi [így] lelkésznek. Ekkor Fürcz Ervinnel folytattam elbeszélést, [így] s kb. ezeket tudtára adtam neki és felhívtam a figyelmét arra, hogy az Aranyi lelkész megválasztásánál tőle telhetőén tegyen meg mindent, és igyekezzen a helyi szervekkel a kapcsolatot is rendezni. A kapcsolat rendezése nem járt sikerrel. Az Aranyi megválasztása igen. Ennél a választásnál Fürcz Ervin megfélemlítve érezte magát, mivel a püspök is folytatott vele elbeszélgetést és a választásokat kedvező mederben folytatták. Ehhez döntően hozzájárult az a körülmény is, hogy akkoriban a presbitériumokban a megye területén erőssen [így] folyt a kulákok eltávolítása, és így O is a kulák presbitertagok megmentésének érdekében inkább válalták [így] Aranyi megválasztását. A másik komoly ok részére az volt, hogy akkoriban a gyermekei érettségi előtt és továbbtanulás előtt álltak, és gondolván, hogy a választási sikert fel tudja használni gyermekeinek érdekében. Ez az egyik gyermekénél sikerrel is járt. Az egyik gimnáziumba ment, majd a másikat a Budapesti [így] teológiára íratta be. Aranyi odakerülése után a Fürcz eleinte úgy alkalmazkodott, hogy az együttműködés lehetségessé fog válni a két lelkész között, és bizonyos esetekbe [így] támogatást nyújtott Aranyi felé. Aranyi, mint esperes is működött a terü141