Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok
amely gyűlésen kimondotta azt, hogy feloszlik. Ezen a gyűlésen jelen volt II. r. Diószegi Pál vádlott is, aki korábban a „forradalmi tanácsnak” nem volt tagja. Felvetődött ezen a gyűlésen az, hogy országszerte alakulnak ún. központi munkástanácsok, alakuljon-e Orosházán is ilyen. Nagy Lajos e felvetésre azt mondotta, hogy amennyiben a munkásság úgy látja, hogy szükség van ilyenre, bizonyára meg fogja azt alakítani. December hó 3-án a Vas- és Kályhaipari Vállalatnál néhány üzem képviselői ülésre jöttek össze. Telefonértesítésre a MÁV részéről egyik-másik munkatársával ment el II. r. Diószegi Pál vádlott is erre a gyűlésre. A gyűlést V. r. Búza Nándor nyitotta meg, majd II. r. Diószegi Pál vádlott beszélt ott. Elhatározták itt, hogy megalakítják a központi munkástanácsot. Mivel azonban kevesen voltak itt jelen, a megalakítás időpontjául december 4-ét határozták meg. December 4-én a kultúrház egyik termében meg is tartották, mintegy 80 résztvevővel, az orosházi központi munkástanács alakuló ülését.11 Az alakuló ülésen II. r. Diószegi Pál vádlott tartott beszámolót, aki a központi munkás- tanács célkitűzéseiről beszélt. Felszólalt ezen az ülésen I. r. Nagy Lajos, III. r. dr. Balázs Ambrus vádlott is. A gyűlésen megválasztották a központi munkás- tanács vezetőségét. A központi munkástanács elnöke I. r. Nagy Lajos, a titkár II. r. Diószegi Pál vádlott lett, amíg a vezetőség tagja volt a vádlottak közül Trausznitz Ferenc IV. r., továbbá III. r. dr. Balázs Ambrus, végül dr. Papp Károly VII. r. vádlott, aki ugyan jelen nem volt, de mivel a tanácsnál dolgozott ekkor, őt hivatalból választották be. A központi munkástanács [az] ezt követő napokban funkcionált. Többek között a központi munkástanács irányításával lett megtartva december hó 7-én az orosházi néma tüntetés. A december hó 7-én tartott néma tüntetésen több ezer ember vett részt.12 A központi munkástanács a megtartott üléseken és megbeszéléseken több kérdésben tárgyalt és fogadott el határozatokat. Ezekkel a kérdésekkel a tényállás azon részében foglalkozik a bíróság, amely részben a vádlottak egyes cselekményeit rögzíti. December hó 9-én vagy 10-én, amikor a rádió közölte a kormány azon intézkedését, mely szerint feloszlatta a központi munkástanácsokat, Orosházán is megszüntették a központi munkástanács ténykedését.13 Ezt követően a vádlottak összejövetelen nem vettek részt, s a tárgyalás adataiból megállapíthatóan semmilyen irányban tevékenységet nem folytattak. A vádlottak tevékenysége úgy a forradalmi tanácson belül, mint a központi munkástanácson belül külön-külön a következőkben összegezhetők [így]: II. r. Diószegi Pál vádlott 1956. október 27-én, az orosházi MAV-állo- máson megválasztott munkástanács egyik vezetőségi tagja lett. Mint a munkás- tanács tagja a munkástanács ülésein részt vett. A munkástanács egyik ismert ténykedése az volt, hogy az állomás főnökét, Dombrádit beosztásától leváltotta. Arra nem merült fel adat, hogy a vádlottnak e leváltásban különösebb szerepe lett volna. November hó 3-án reggel 8 órától 4-én reggel 8 óráig vádlott az orosházi vasútállomáson teljesített szolgálatot. 4-én a reggeli órákban a honvédség vasúti parancsnokát keresték telefonon, s mivel az nem volt ott, így vádlott vette át a honvédség parancsnokának szóló üzenetet. Az üzenet szerint rendelkezést ka113
