Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok
pott az állomás honvédségi parancsnoka, hogy küldjön fegyverekért embereket a laktanyába. Vádlott ezen üzenetet átadta a honvédség ottani parancsnokának, aki név szerint ismeretlen főhadnagy volt. A főhadnagy az üzenet átvétele után kérte a vádlottat arra, hogy adjon neki egy embert, aki segít kihozni a fegyvereket. Vádlott ekkor Temesvári Lászlónak szólt, hogy segítsen a fegyverek kihozásában. [...] [...] II. r. vádlott javaslatot tett ekkor [a központi munkástanács ülésén] egy 11 fős vezetőség választására, akik olyan személyek legyenek, akik a város különböző területén, különböző szerveknél dolgoznak. [...] Beszélt vádlott arról, hogy ők, mármint a munkástanács, elvileg kimondják, hogy a Kádár-kormányt nem ismerik el. Hangsúlyozta azt, hogy a gyakorlatban is kifejezésre kell juttatni azt, hogy nem ismerik el a kormányt. A központi munkástanácsról szólva mondotta, hogy teljesen függetleníteni kell ezt a kormánytól. A munkástanács feladatáról úgy nyilatkozott, hogy a „munkástanács hatalmánál fogva a város területén felügyeletet gyakorol minden szerv felett, és intézkedik, javaslattal él, intézkedést tesz”. Mondotta végül, hogy függetlenítse magát a központi munkástanács a Kádár-kormánytól és mindenféle szervtől, s csupán a központi munkástanács határozatai alapján végezze a munkáját. [...]14 [...] December 6-án a kijelölt 5 személy Békéscsabára ment. Békéscsabán december 6-án tartották az ún. néma tüntetést. A tüntetés után a vádlottak részt vettek a megyei munkástanács alakuló ülésén. Mivel kevesen vettek ezen részt, a megye több járásából nem voltak képviselve, csupán ideiglenes jelleggel alakították meg az ún. megyei központi munkástanácsot. A vádlottak közül V r. Búza Nándor a megyei központi munkástanács alelnöke lett, s ahogy az Balázs Ambrus III. r. vádlott feljegyzéseiből megállapítható [...] nevezett vádlott meg lett bízva az orosházi és mezőkovácsházi központi munkástanács szervezésével. Vádlottak a késő délutáni órákban érkeztek vissza Békéscsabáról Orosházára. A békéscsabai tüntetés híre már ekkor elérkezett Orosházára is. Amikor vádlottak Orosházára értek és bementek az orosházi központi munkástanács irodájába, ott többen tartózkodtak az üzemek részéről, és a békéscsabai hírre követéltek, hogy Orosházán is legyen tüntetés. Ilyen követelésre az orosházi központi munkástanács elhatározta, hogy következő nap, 7-én 10 órakor tüntetést rendez Orosházán. A központi munkástanács a tüntetéssel kapcsolatban elhatározta, hogy délelőtt 10 órakor indul a tömeg az állomás elől, ahol a gyülekező lesz. Innen a hősi emlékműhöz vonulnak, ahol elszavalják a Szózatot. A hősi emlékműtől a Kossuth-szoborhoz vonulnak, ahol a Himnuszt szavalják el [így], majd a Táncsics útra mennek, ahol a tömeg széjjeloszlik. A tüntetés céljául azt határozták el, hogy a tüntetés néma, jelszavak nélküli lesz. Balázs Ambrus jegyzetei szerint: „a nagy tömeg némasága félelem”. A tüntetés az Orosházi Hírlap ellen, a forradalmi eszmék mellett és a vezetők letartóztatása ellen fog irányulni a központi munkástanács tanácskozása szerint. [-.] [...] 1956. december hó 7-én az orosházi ún. néma tüntetés lényegében ugyanolyan formában, mint ahogy a központi munkástanács előtte való nap elhatározta, meg is lett tartva. A tüntetésen több ezer ember vett részt, a fentiek szerinti útvonalon haladt el és viszonylag „békésen” zajlott le. [...]15 114
