Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok
törvénykönyvben meghatározott egyes jogoktól való eltiltásra, mint mellékbüntetésekre, II. r. Diószegi Pál vádlottat 4 (négy) évi börtönbüntetésre, mint főbüntetésre, 400 (négyszáz) forint részleges vagyonelkobzásra, és 5 (öt) évi, a büntető törvénykönyvben meghatározott egyes jogoktól való eltiltásra, mint mellékbüntetésekre, III. r. dr. Balázs Ambrus vádlottat 5 (öt) évi börtönbüntetésre, mint főbüntetésre, 800 (nyolcszáz) forint részleges vagyonelkobzásra, és 6 (hat) évi, a büntető törvénykönyvben meghatározott egyes jogoktól való eltiltásra, mint mellékbüntetésekre, IV. r. Trausznitz Ferenc vádlottat 4 (négy) év és 6 (hat) hónapi börtön- büntetésre, mint főbüntetésre, 500 (ötszáz) forint részleges vagyonelkobzásra, és 5 (öt) évi, a büntető törvénykönyvben meghatározott egyes jogoktól való eltiltásra, mint mellékbüntetésekre, V. r. Búza Nándor vádlottat 2 (kettő) évi börtönbüntetésre, mint főbüntetésre, 500 (ötszáz) forint részleges vagyonelkobzásra, és 3 (három) évi, a büntető törvénykönyvben meghatározott egyes jogoktól való eltiltásra, mint mellék- büntetésekre, VI. r. Kardos Ernő vádlottat 1 (egy) évi börtönbüntetésre, mint főbüntetésre, 200 (kettőszáz) forint értékű részleges vagyonelkobzásra, és 2 (kettő) évi, a büntető törvénykönyvben meghatározott egyes jogoktól való eltiltásra, mint mellékbüntetésekre, VII. r. dr. Papp Károly vádlottat 1 (egy) év és 5 hónapi börtönbüntetésre, mint főbüntetésre, 300 (háromszáz) forint értékű részleges vagyonelkobzásra, és 3 (három) évi, a büntető törvénykönyvben meghatározott egyes jogoktól való eltiltásra, mint mellékbüntetésekre ítéli. [...] [...] Indokolás: A megyei bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján a következő tényállást állapította meg: Nagy Lajos I. r. vádlott agrárproletár családból származik. Vádlott édesapja vagyontalan földműves napszámos volt. Az elemi iskola elvégzése után vádlott szabómesterséget tanult, majd e szakmában mint segéd, később pedig önálló kisiparosként dolgozott. Úgy a felszabadulás előtt, mint ezt követően egész [így] letartóztatásáig szabómesterként dolgozott Orosházán. Vádlottnak vagyona nincs, s vagyontalan volt 1945 előtt is. Mint kisiparos, alkalmazott nélkül dolgozik. Vádlott 1918 óta vett részt a munkásmozgalomban. 1918. november 1-jén lépett be a szociáldemokrata pártba, amelynek tagja volt 1948-ig, az egyesülésig. 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején vöröskatona volt. Mint vöröskatona a szolnoki és kiskörei harcokban vett részt s ezekben a harcokban mint géppuskás szakaszparancsnok megsebesült. 1919 novemberében került ki a kórházból, ezt követően Budapesten dolgozott 1920 áprilisáig, ahonnan Orosházára tért vissza. A Horthy-rendszer alatt Orosházán lakott, itt a munkásmozgalomban részt vett. O volt az orosházi munkásotthon igazgatója. Munkásmoz103
