Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)

Dokumentumok

galmi tevékenysége miatt több esetben összeütközésbe került a rendőri szervekkel, egyéb eljárás azonban ellene folyamatban nem volt. 1945-ben vádlottat megyei rendőrparancsnoknak nevezték ki, mely kinevezést azonban nem fogadta el. Orosházán 1945 után is részt vett a munkásmozgalomban, a kommunista párt megbízásából szervezte Orosházán a szociáldemokrata pártot. Az egyesülés után tagja lett a Magyar Dolgozók Pártjának, onnan azonban 1948-ban, a tagrevízió során kizárták, azzal az indokolással, hogy opportunista.

II. r. Diószegi Pál vádlott kisiparos szülők gyermeke. Vádlott édesapja vagyontalan cipészmester, s ugyanez volt 1945 előtt is. Vádlott az iskoláinak elvégzése után repülőhajózó tiszti iskolát végzett, s ekkor mint honvédtiszt a Honvédelmi Minisztériumba került. 1955. évben saját kérésére szerelt le, majd ez év augusztusában az orosházi MÁV-állomáshoz került, ahol távírdászként dolgozott.

III. r. dr. Balázs Ambrus vádlott értelmiségi családból származik. Édesapja mezőgazdasági középiskolai igazgató volt, majd 1939. évben nyugállományba helyezték. Vádlott a jogi doktorátus megszerzése után, 1934-től megszakításokkal katonai szolgálatot teljesített, ahol hadnagyi rendfokozatot ért el. 1941-ben gyakorló ügyvéd lett, időközben azonban ezt követően is katonai szolgálatot teljesített. 1945 után hadifogságba került, majd 1948-tól, miután hadifogságból hazajött, gyakorló ügyvédként dolgozott Orosházán.

IV. r. Trausznitz Ferenc vádlott munkáscsaládból származik. Édesapja kőművessegéd volt, aki még az első világháborúban meghalt. Vádlott az elemi iskolái elvégzése után mezőgazdasági cseléd és napszámos volt egészen 1938- ig, amikor géplakatos tanulónak ment el. Ezt követően Budapestre került, ahol gyári munkásként dolgozott 1947-ig. Időközben katona volt és szovjet hadifogságba került. A felszabadulás után ugyancsak Budapesten gyári munkásként dolgozott, legutoljára Orosházán a Vas- és Kályhaipari Vállalatnál dolgozott.

V. r. Búza Nándor vádlott munkáscsaládból származik. Édesapja az orosházi téglagyárban lakatosként dolgozik. Vádlott műszerésztanuló volt, majd 1948-tól segédként dolgozott ebben a szakmában. 1949-ben katona volt, majd egyévi katonai szolgálat után Budapesten, majd 1950-től Orosházán a Vas- és Kályhaipari Vállalatnál dolgozott egész [...] letartóztatásáig.

VI. r. Kardos Ernő vádlott kisiparos szülők gyermeke, édesapja cipész volt. Vádlott 1936-ban érettségizett le, ezt követően magántisztviselőként dolgozott. A felszabadulás ideje előtt többször katonai szolgálatra hívták be, ahonnan 1944 végén került haza. A felszabadulás után Szolnok környékén tanyai iskolában tanított, majd még 1945-ben rendőr lett. Mint rendőrtiszt több helyen teljesített szolgálatot, legutoljára Orosházán őrszemélyzeti parancsnok volt, ahonnan 1952 márciusában leszereltették. A rendőrségtől való eltávozása után a Húsipari Vállalatnál, majd a Vas- és Kályhaipari Vállalatnál, végül a Mezőgazdasági és Faipari Ktsz-nél, mint főkönyvelő dolgozott.

VII. r. dr. Papp Károly vádlott értelmiségi szülők gyermeke. Édesapja vagyontalan községi főjegyző volt. Vádlott 1933-ban végezte el iskoláit, s ekkor lett Gádoroson jegyző. 1935-ben ugyanitt főjegyzőnek nevezték ki. Ebben a minőségben dolgozott egészen a felszabadulásig. Vádlott ellen 1945-ben népbírósági eljárás volt, ahol azonban bűncselekmény hiányában felmentették. Ezt követően az orosházi járási főjegyző helyettese volt. 1945-ben közigazgatási ta104