Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

durván, vádolva azért, hogy annak idején a bútorát mint begyűjtési mb. [megbízott] elvitette.

1 Petrovszkiné régi, becsületes dolgozója a tanácsnak. Aztán Károlyi tanító javaslatára megindult a „választás", megalakult a forradalmi bizottság. Találomra választották tagjait, a választáskor nem a nép tényleges kívánsága teljesült, legtöbb esetben a hangoskodók szava számított. A forradalmi bizottság egy része becsületes dolgozó, akinek munkája során is kiderült, hogy csak „belecseppent" a bizottságba, de megtalálhatók voltak Petrovszki János (T 11.), Kovács R. Jánosné (225.) kulákok és hasonló emberek, mint Darabos Pál (T 87.), Szabó István (T 229.). A gyűlés kint tovább tartott, de bent a forradalmi tanács tagjai megkezdték első gyűlésüket, elnöknek - ügyesen - Seres Dániel föld nélküli járási tanácstagot választották, egyrészt mert tudták, hogy az igazi nép, a lakosság nagy része az szereti és támogatja, de főként azért, mert úgy gondolták, hogy tszellenes és számítottak rá, hogy segíti a tsz vagyonát elvinni. Itt számítottak rosszul, mert bár volt ellentét a Dózsa [Tsz] és a kilépő Seres Dániel között, de azok meg akkor elintéződtek és Seres Dániel a kisparasztok és a tsz mellett állt az ellenforradalmi időkben is. A bizottság elnökh. Laurinyecz Mátyás megyei tanácstag lett, igazi forradalmi bizottsági tag, fő célja, hogy saját és rokonsága igényeit kielégítse, később ő volt az első, aki a Dózsa táblájából a saját földjét kimérte. A forr. biz. ülésein fő, és szinte kivétel nélküli probléma a földkérdés volt. A kisparasztok földjével kevesebbet törődtek, inkább az olyan kérdések kerültek elő, mint Kovács R. János, Laurinyecz János és társai ügye. Darabos Pál (T 87.) is nagy hangon hirdette, hogy el kell venni az ipari munkások földjét. A forr. biz. a jobb munka érdekében helyén hagyott minden dolgozót, de az elnököt és a titkárt aláírási joguktól megfosztotta. Nov. 18-án a forr. tanács újra ülést [tartott], és ott Laurinyecz Mátyás (T 222.) javaslatára a vb-tagokat felülvizsgálták és egyes tagokat kicseréltek. A vb elnökét és titkárát (személyesen jelen voltak ott) meghagyták, a többieket leváltatták. A föld mellett komoly kérdés volt a lakásvisszaadás. A forr. tanács határozatban mondotta ki, hogy a tulajdonos kiköltöztetheti a lakót (másik lakást keresni kell), így történtek meg a „lakásfoglalások", élen járt benn Kovács R. Jánosné, még azt is ígérték az ott lakó tsz-tagnak, hogy szétlövetik a feje fölött a tetőt, ha nem megy ki. [...] [...] A pártszervezetet könnyű volt szétzúzni, hisz maga a p. titkár indította meg a bomlást. [...] [...] A Hunyadi és a Béke Tsz is feloszlott közben, ott is olyan elnök lett, aki a szétosztás mellett döntött. A községben közben megalakult a kisgazdapárt is (csupán alakuló gyűlést tartott, ténykedni nem volt ideje). [...] [...] A hangulat keverője és fokozója azonban Károlyi János volt, kint a felnőtt lakosság körében sokat tett azért, hogy népszerű legyen. Dec. 27-én a vb ülést tartott (a régi), itt a vb-elnök lemondását elfogadta, tekintettel arra, hogy a családja Békésen lakik és elnöknek javasolta a Seres