Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

több gyűlölettől túlfűtött hangú közbekiáltás történt. Többek között olyan kijelentések is hangoztak el, hogy „Ócskáit ide kell hozni, le kell vetkőztetni, el kell távolítani a községből stb.". A jelenlévők egy részének követelésére egy jegyzőkönyvet készítettek, melyben követelték Ocskai községi párttitkár azonnali eltávolítását a községből és leváltását a rendőrségtől. III. r. Ottlakán Péter vádlott 1956. november első napjaiban, közelebbről meg nem határozható napon, Zöldi László vb-elnöknek arra a kérésére, hogy a fekete zászlónak nyelet szerezzen, felkereste a községi tanács hivatalsegédjét, Rotár Pétert. Rotár Péter a községi tanács épületének egyik helyiségében elhelyezett zászlókra mutatva azt kérdezte vádlottól, hogy a nemzetiszínű vagy a vörös zászlót vegyék le a nyélről. Vádlott erre kijelentette, hogy a vörös zászlóról vegye le a nyelet, mert annak az ideje már lejárt, arra tovább semmi szükség nincs. Mikor pedig a zászló levétele után Rotár Péter megkérdezte vádlottat, hogy mit csináljon a levett vörös zászlóval, vádlott olyan kijelentést tett, hogy „csináljon vele amit akar, akár kapcának is felhasználhatja". Egyébként vádlott is tagja volt a forradalmi bizottságnak, sőt elnöke volt az ún. földosztó bizottságnak is, azonban különösebb ellenforradalmi tevékenységet e bizottságban nem fejtett ki. IV IV r. Ottlakán György vádlott is jelen volt a községi italbolt előtt 1956. december hó 5. napján megtartott gyűlésen , de egyike volt a leghangosabban követelődzőknek is. A kb. 150-200 főnyi tömeg előtt többször is kijelentette, hogy a tanács vezetőit, mármint a törvényesen megválasztott tanácsvezetőt [így] le kell váltani, mert ez a nép követelése. Még mielőtt ez a gyűlés széjjeloszlott volna, felhívta a jelenlévőket, hogy a következő napon, vagyis december 6-án mindenki menjen be a községi tanácsházára. Részben az ő tevékenységének volt a következménye az, hogy december 6-án mintegy 300 főnyi tömeg jelent meg a községházán, akik részéről több ellenforradalmi követelés hangzott el. [...] [...] E vádpontok éppúgy, mint a vádirat minden egyes vádpontja, a nyomozás során kihallgatott tanúk vallomására lettek alapítva. A tanúk nagy része a tárgyalás során módosították [így] a nyomozati jegyzőkönyvekbe foglalt vallomásukat, éspedig a legtöbben azzal az indokolással, hogy a jegyzőkönyvek nem a vallomásuknak megfelelően lettek felvéve, melyet már a jegyzőkönyv átolvasása után is kifogásoltak. A tanúk jelentős részének előadása szerint a jegyzőkönyvek aláírása részükről azért történt meg, mert ígéretet kaptak arra, hogy az abban foglaltak ki lesznek javítva. De több volt a száma azoknak a tanúknak is, akik azt állították, hogy a nyomozati jegyzőkönyvbe foglalt vallomásukat nem tárták eléjük, de ők maguk sem olvasták át azokat. Tekintettel arra, hogy ez a jelenség a nyomozás során is kihallgatott tanúk részéről mondhatni általános volt, ezért a megyei bíróság helyt adott a