Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/1. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 25. (Gyula, 2008)

tanúk állításainak, következésképpen csak azokat a nyomozati vallomásokat vette figyelembe, amelyek nem álltak ellentétben a tárgyaláson előadottakkal. [...] [...] Boldog Vilmos tanú vallomása szerint Árgyelán György II. r. vádlott 1957. február hó 13. napján az őt őrizetbe vevő karhatalmi alakulat tagjai előtt olyan kijelentést tett, hogy őt a Nagy Imre kormánya érdekli, mert az ad földet a szegény népnek. Ugyanakkor vádlott korpát is hintett a karhatalmisták szemébe. E tanú vallomása azonban nem megnyugtató, sőt teljességgel hihetetlen. [...] [...] A föld és az állatok elvételére és a kommunisták ekébe fogására vonatkozóan a nyomozás során készült több tanúkihallgatási jegyzőkönyv tartalmaz olyan adatokat, mely szerint Ottlakán Péter III. r. vádlott ezeket a kijelentéseket megtette. E tanúk azonban a tárgyaláson kivétel nélkül visszavonták ide vonatkozó vallomásukat és azt olyan formában módosították, hogy ezt a kijelentést nem Ottlakán Péter III. r. vádlott, hanem Grósz Vazul kétegyházi lakos tette meg. [...] [...] Vádlottnak a kommunistákra és a fegyverek beszerzésére vonatkozóan tett állítólagos kijelentésére vonatkozóan Lengyel György kétegyházi lakos tett terhelő vallomást a nyomozati eljárás során. Ez a tanú azonban a tárgyalásra megidézhető nem volt. Tekintettel arra, hogy a nyomozati anyag közelről sem megnyugtató, a megyei bíróság mint bizonyítékot ezt a nyomozati vallomást elfogadhatónak nem találta. [...] [...] A büntetés kiszabásánál a megyei bíróság figyelemmel volt arra, hogy Árgyelán György II. r. vádlott édesanyját korábban jogtalan sérelem érte akkor, amikor kuláknak nyilvánították, s talán éppen ez volt az, ami kiváltotta vádlottból azt a magatartást, amelyet Nikula János és Abrudán Péter dolgozó parasztokkal szemben kifejtett. III. r. Ottlakán Péter vádlott esetében a megyei bíróság figyelembe vette azt, hogy cselekményei elkövetéséhez részben hozzájárultak az ellenforradalmi események megtévesztő hatásai is. IV r. Ottlakán György vádlott az ellenforradalom legerőszakosabb időszakában távol tartotta magát mindenféle ellenforradalmi tevékenységtől. [...] [...] XI. A megyei ügyészség Bolyos Tibor I. r. vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezésének bűntettével vádolta, mert 1956 októberében egy ún. „forradalmi bizottságot" szervezett, melybe többnyire osztályidegen elemeket választott be, vezetésével leváltották a kommunista tanácsi dolgozókat. 100 fős tömeget küldött Isztin Péter kétegyházi lakos lakására, annak fegyvere elvétele végett, majd agyonlövéssel és felakasztással fenyegette meg Isztin Pétert, ha az a nála lévő fegyvert nem adja le. A kétegyházi pártbizottság helyiségéből lakást csináltak és volt tulajdonosának