Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

Megyénkben a cigány lakosság fokozott védőnői gondozása már hosszú évek óta szervezetten folyik. Az eredmény nem egyöntetűen jó. A terhes anyák korai gondozásba vétele - tanácsadáson való megjelenés, védőnői látogatás nem rosszabb, mint a nem cigány lakosságé. Azokban a községekben, ahol nagyobb számban van cigány lakosság, ott a cigány terhes anyáknak a védőnők külön tartanak csecsemőápolási - gondozási tanfolyamot. A körzeti védőnőknek igen nagy munkájukba kerül, hogy a kötelező oltásokat a cigány gyermekek megkapják. A cigány lakosság nagyobb mértékben szorul társadalmi segítségre, mint a nem cigány lakosság. Ez jelentkezik nemcsak az öregkorban, hanem az aktív korban lévő cigány lakosságnál is. így a szociális gondozás keretében a rendszeres és rendkívüli szociális segélyben részesítettek arányszáma meghaladja a nem cigány lakosság arányszámát. (A jelentősebb cigány lakossággal rendelkező településeken a segélyezettek 30%-a cigány, míg a rendkívüli szociális segélyben részesítettek 70%-a.) A házi szociális gondozás keretében jól bevált a cigánytelepeken a cigány tiszteletdíjas társadalmi gondozóval végzett házi szociális gondozás. Az egészségügyi szolgálatot gyakran igénybe veszik, olykor túlzottan is. A meglévő betegségek kiküszöbölésére tervezzük egy, a megyére kiterjedő orvosi bizottság létrehozását, amelynek feladata volna a cigány lakosság szociális életés munkakörülményeinek elemzése és figyelemmel kísérése a tanácsok segítségével. A cigány lakosság egészségügyi körülményeinek alakulása az általános életkörülmények változásával függ össze, annak függvénye. 6. Az állampolgári kötelezettségek teljesítése Megyei szinten ma már megállapítható, hogy a cigány lakosság döntő többsége érzi és tudja, hogy állampolgári kötelezettsége is van. A cigány lakosság többségével nincs probléma, azonban szinte minden településben van néhány család, akik komoly gondot okoznak az állampolgári kötelezettségek teljesítésének elmulasztásával, az írott és íratlan együttélési szabályok be nem tartásával. Társadalmunk messzemenő gondoskodása és támogatása ellenére nem érzik magukra nézve kötelezőnek a munkát és a társadalmi együttélés szocialista szabályait. Ügyeik intézésében agresszívek, adót, illetéket nem fizetnek, esetenként törvényen felülinek tartják magukat. A cigány lakosság részvétele a közéleti munkában számszerűen kevés, azonban a bekapcsolódás folyamata megkezdődött. A települések egy részében közülük is kerül ki tanácstag, a Vöröskereszmek is sok aktívája van közöttük. Kevesen, de már találhatók közöttük párttagok, önkéntes rendőrök. A fiatalok nem jutnak közel a KISZ-mozgalomhoz. A munkába állók a szakszervezeti mozgalom támogatását is élvezik, azonban a beiskolázásnál, szaktanfolyamok végzésénél jobban oda kellene a bizalmiaknak figyelni, mint ahogy a jutalom jellegű és a gyermeküdültetésnél is figyelemmel kell lenni a cigány munkavállalók iránt.