Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)
DOKUMENTUMOK
A tanult személyek már nem tartják magukat cigánynak, ezért nem, vagy csak nehezen nyerhetők meg a még meglévő elmaradottság felszámolásához. A korábbi időszakhoz hasonlóan a bűnüldözési munka tartós feladatát képezi a megyében élő cigány lakosság azon kb. két %-ot kitevő része, melynek tevékenysége a társadalom együttélési szabályaira veszélyt jelent. Az országos adatokhoz hasonlóan a korábbi évekhez viszonyítva megyénkben is bizonyos fokú aktivizálódás tapasztalható a cigánybűnözés terén. 1977-ben összesen 190 cigány személlyel szemben küldtek vádemelési javaslatot az ügyészség felé. Jelenleg 225 cigány családban mintegy 600 veszélyeztetett kiskorú van nyilvántartva. Rendőri szempontból azok a cigány személyek különösen veszélyesek, akik a régi cigány életmódot folytatják, magukat és családjukat részben, vagy teljesen bűnözésből tartják fenn. A telepfelszámolás kezdetekor a lakosság döntő többsége előítéletekkel fogadta - sokszor nem is ok nélkül - a betelepülő cigányságot. Ma már a helyzet viszonylag kedvezőbb, a lakosság nem idegenkedik annyira. A cigányok döntő többségével szemben nincs előítélet. A rendszeresen munkát végző felnőttek és iskolás gyermekek élvezik a közösség bizalmát. Az állampolgári nevelés szervezettsége még gyenge, e téren munkánkat még javítani kell. Ezen a területen a ráhatás szinte csak azokra a családokra vonatkozik, ahol állandó munkaviszonyban álló személy van. Az utóbbi időben a Hazafias Népfront is egyre tudatosabb segítséget nyújt ehhez a munkához. 7. A tanácsi, állami és társadalmi szervek tevékenysége Teleppel rendelkező tanácsaink a telepfelszámolás megkezdése óta foglalkoznak tervszerűen a helyi cigány lakossággal. A 18 teleppel rendelkező település közül 10-ben hoztak létre koordinációs bizottságot, amelyek a végrehajtó bizottságok munkáját nagyban segítik. Munkájukban egyre több a gyakorlati jelleg az elvi útmutatás, ajánlások mellett. A szakigazgatási szervek munkájának szerves részét képezi a cigány lakossággal végzendő munka. Ez a munka az ügyintézőktől sok esetben óriási türelmet, elnézést kíván, mivel még a testületek vezető személyeit sem minden esetben tisztelik, és esetenként ügyük kedvezőtlen intézése esetén megkülönböztetésnek veszik a döntést. A megyei egészségnevelő csoport a tisztálkodásról, a korszerűbb táplálkozásról és a családtervezésről tart rendszeresen előadásokat a cigányok lakta településekben, főképpen a klubokban. Hasznos munkáját a nehéz körülmények ellenére tovább kell szélesíteni, még közelebb kerülve ehhez a réteghez. A Magyar Honvédelmi Szövetség egyre szorosabb kapcsolatot épít ki az iskoláskorú s katonakorú cigány fiatalokkal. Honvédelmi tanfolyamra igyekeznek mindenkit beosztani, bár van tanácsi jelzés arra vonatkozóan, hogy cigány fiatalok próbálnak a katonai szolgálat alól kibújni. A cigány fiatalokban meglévő technikai képességet és a motorizáció vonzó hatását felhasználva próbálnak serkenteni a nyolc általános elvégzésére. A Békés Megyei KISZ Bizottság a KISZ KB határozata szellemében intézkedési tervet adott ki, melyben a területi KISZ vb-ket kérte, hogy évente egy
