Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

Az 1969. évi adatok további részletezése: A cigányok közül Munkaképes Állandó munkásból Időszaki korúakból munkásból férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő A munkát vállalókból dolgozik mezőgaz- iparban önálló daságban kisiparos 3024 3697 45% 55% 1749 1681 51% 49% 1048 81% 251 19% 556 632 46% 54% 987 40% 1497 60% Még mindig általánosan jellemző rájuk, hogy egy helyen sokáig nem szeretnek dolgozni, munkahelyüket gyakran változtatják. Jelentős részük gondolkodásában uralkodó még a csak a mának élés. Sok gondot okoznak előleg- és segélykéréssel, szerszámok és munkaruhák elszámolásánál. A cigány nők foglalkoztatását külön is nehezíti a gyengén tápláltság miatti kisebb munkabírásuk, gyenge munkafegyelmük, iskolázatlanságuk és legjobban a sok gyermek. Összefoglalva: a munkáltatók és a tanácsok részéről a szándék, sőt az igény alkalmazásukra általában már megoldott a korábbi idegenkedéshez képest. A cigány lakosságnak magának is több erőfeszítést kell tenni annak érdekében, hogy a ma még hiányolt megbecsülést rendszeresebb és becsületes munkával maguk is megalapozzák. 2. Életkörülmények Az életkörülmények alakulásában legalapvetőbb tényezőként bárkinél - így a cigányoknál is - a jövedelmet és a lakáshelyzetet lehet alapul venni. Természetesen mindezt azonos jövedelem és lakásviszonyok esetén is jelentősen differenciálják egyéb körülmények, mint pl. az eltartott idős és kiskorú munkára nem foghatók száma, egészségügyi, kulturális helyzetük s egyéb környezeti hatások. Az elmúlt 10 év átlaga alapján 860 állandó munkavállalót és 6600-as létszámot figyelembe véve, egy állandó keresőre 7,5 eltartott létszám jut, ami messze fölötte van az országos és megyei átlagnak. Ez nem szándékos sötétebbre festése a helyzetnek, csak érzékeltetése a még nagyon sok tennivalónak. Lakáshelyzetüket tekintve az 1964-es adatok szerint a megyében akkor élt 6607 cigány közül külön telepeken, putrikban és sárkunyhókban, 790 épületben, 873 lakásban, 982 család, 4176 személy (a cigányok 63%-a) élt. A 2014/1964. sz. kormányhatározat végrehajtásaként 1964-től 1969-ig a következő megosztásban jutottak lakáshoz a cigányok: Városokban Békéscsaba Gyula Orosháza Szarvas Új állami bérlakásból 5 Szövetkezeti lakásból 2 Kiutalt tanácsi rendelkezésű bérlakásból 34 Kisebb házingatlan eladásával 4 Összesen: 45 Városokban együtt: 63