Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)
DOKUMENTUMOK
Felszámolt telepi lakások helyett 37 28 Belvizes akció keretén belül 47 40 Összesen: 84 68 Községekben együtt: 152 A megyében összesen 215 lakáshoz juttattak hozzá kb. ugyanennyi családot és mintegy 1000 személyt. Úgy vélem., a megyében élő cigányok érdekében az elmúlt 5 évben ez egyike a ráfordított anyagi értéknél is messze többet jelentő, legnagyobb gyakorlati segítségnek. Ilyen ütem mellett is 3 ötéves terv jól átgondolt és következetesen megvalósított időszakára van szükség a cigánytelepek felszámolására. Figyelembe véve az átlagosnál nagyobb mérvű létszámnövekedésüket, s azt a tényt, hogy az eddig juttatott 215 új lakás nem jelenti ugyanennyi putri felszámolását. Életkörülményeikkel kapcsolatban a társadalmi beilleszkedés szempontjából három csoportba sorolhatjuk őket: Az első csoportba a már beilleszkedettek tartoznak. Főbb jellemzőik: rendszeres munkavállalók, az átlagosnak megfelelő jövedelemmel és lakással rendelkeznek, gyermekeiket taníttatják, törekszenek a vegyes házasságra, öltözködésükben és viselkedésükben is igényesebbek, korábbi életformáikat nemcsak elhagyták, hanem ma már restellik is stb. Velük lényegesebb gondunk nincs, mint ebben őket erősíteni, s környezetükkel is elfogadtatni. Ezek aránya kb. 30%. Második csoportba a beilleszkedésben lévők sorolhatók. Ezek többsége is már a telepen kívül, vagy a telepen normálisabb lakásban él, többen állandó jellegű, vagy legalább alkalmi munkát rendszeresen vállalnak. Kulturális, gazdasági helyzetük még az átlag alatt van, gyermekeik sokat mulasztanak az iskolából. Velük a teljes beilleszkedés eléréséig minden téren sokat kell még törődnünk. Ez az arány is hozzávetőlegesen 30%. A harmadik csoportba a be nem illeszkedettek még igen jelentős aránya tartozik. Lakáskörülményeik és környezetük mostoha, munkát egyáltalán nem, vagy csak alibinek vállalnak. Egy részük vándorol, gyermekeik alig tarthatók bent, vagy be sem vihetők az iskolába. Koldulásra, kisebb lopásokra, garázdaságra általában, egy részük súlyosabb bűnözésre is hajlamos. Velük van a legtöbb és legnehezebb tennivalónk. Az jelent reményt velük kapcsolatban, hogy bár arányuk még nagy, jelenleg is már jóval kevesebb, mint pl. 10 évvel ezelőtt. 3. Szociális, kulturális ellátottságuk a) A távlati tervben meghatározott közegészségügyi intézkedéseket a járási egészségügyi szakigazgatási szervek, valamint a Köjál évenként rendszeresen megtette. A szükséges ellenőrző vizsgálatokat, fertőtlenítéseket elvégezte, a tervezett egészségügyi felvilágosítást szolgáló előadásokat megtartotta. Bár ezek az intézkedések önmagukban a cigány lakosság egészségügyi és szociális helyzetét nem oldják meg, de kedvezően befolyásolják azokat, főleg a fertőzés veszélyének csökkentésével. A végzett vizsgálatok kedvező alakulását - az egyéb körülmények változásával együtt - az alábbi számok is mutatják:
