Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

műveltsége, mint azokon a területeken, ahol évente talán egy esetben mennek be közelebb fekvő városokba. 4. Egészségügyi, kulturális és lakáshelyzetük a) A megye területén lakó cigányság egészségügyi állapotát összehasonlítva a nem cigány lakosságéval, nem mondható túl rossznak, illetve kirívó esetek nincsenek, mert egészségügyi szerveink fokozottabb mértékben ellenőrzik, és ezen keresztül gátolva van, hogy nagyobb arányú megbetegedést vagy fertőző betegséget terjesszenek. Előfordul azonban szórványosan, hogy mire már egészségügyi szerveink kijutnak közéjük, valamilyen betegség már felütötte a fejét, de ezt abban a pillanatban visszaszorítják. b) Az egészségügyi állapotuk megjavítása érdekében az egészségügyi szerveink fokozottabb ellenőrzést végeznek. Ezenkívül el van rendelve, hogy a járási egészségügyi dolgozók minden héten ellenőrizzék le cigánytelepeket, és ott, ahol szükséges, a fertőtlenítést végezzék el. Ezenkívül oltásokon mennek keresztül, hogy megakadályozzák egészségügyi szerveink a tífuszt, tüdőbetegséget és egyéb más járvány kiütést. Ez azonban nem minden, mert a cigányságnál az egészségügyi állapotot még fokozottabban kellene ellenőrizni, de erre egészségügyi szerveink képtelenek, mert olyan szétszórtan laknak a járások területén, hogy nehéz őket fokozottabb ellenőrzés alá vonni. Egészségügyi szerveink, valamint hatóságaink nem tudják megakadályozni, hogy a cigányság az elhullott állatokat ne használja fel étkezésre. Az elhullott állatok megmaradt foszlányait szétdobálják, s a vizet, amelyben megmossák, az utcára és egyéb más területre öntik ki, mellyel elősegítik a járványos betegségek kiütését. c) A megye területén lakó cigányságot két részre osztottuk el, és arra a megállapodásra jutottunk, hogy az öregeknél az analfabétizmus a becslésekhez viszonyítva 75%-os, a fiataloknál pedig mintegy 25% analfabéta. Meg kell jegyezni, hogy a fiataloknál az iskoláztatás mértéke jó, azonban sajnos az, hogy egy osztályt két-három évig is járnak. A legmagasabb iskolai végzettség három és hat osztály között váltakozik. A művelődési osztálytól nyert értesülések alapján kevés azoknak a száma, akik a nyolcadikat elvégezték. Az iskolából való lemorzsolódás általában ősztől tavaszig szokott előfordulni, mert a ruházkodás szempontjából nagyon rosszul állnak a gyerekek. Az iskolában tanúsított fegyelem elég rossz, a nevelőknek erélyesebben kellene fellépni velük szemben, de ezt nem tehetik meg, mert a cigány szülők abban az esetben illetlen és drasztikus szavakkal illetik fiatal nevelőinket. d) A megye területéről, mint ahogy már említettem a 3. pont d) alpontjánál, hogy mindössze öt fő jár középiskolába, négy fő ipari tanuló. e) A megye területén Elek községben merült fel az a gondolat fel, hogy cigányiskolát kellene létesíteni. De viszont ezt a gondolatot elvetették azért, mert a cigányok abban az esetben megkülönböztetésnek vennék ezt a maguk részéről, és sérelmeznék illetékes államigazgatási szerveinknél, hogy őket elkülönítik a nem cigány lakosság gyermekeitől. Ez azért is nem valósítható meg, mert a megyei költségvetésben pénzt ilyen létesítményre nem irányoztak elő, és ezen kívül akkor cigány nyelvet értő nevelőt kellene kiképezni. Véleményünk szerint a la-