Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)
DOKUMENTUMOK
kosság körében ez a megoldás jó hangulatot teremtene egyes községekben, mert a nem cigány szülők az iskolákban nem szívesen engedik gyermekeiket a cigányok mellé ültetni. Nem egy, hanem számtalan példa van arra, hogy férget, tetűt kapnak a gyerekek. Ellenben felvetődhetne a lakosság egyes személyeinél az a megnyilvánulás is, hogy az alkotmányban biztosított jogok éppen úgy vonatkoznak a cigány lakosokra, mint a nem cigány lakosokra is, és ne tegyenek kivételt. Ezt azonban csak közvélemény-kutatás alapján lehetne eldönteni. f) Békés megye területén vándorcigányok egyáltalán nem tartózkodnak. A jelenlegi cigányok nem is fogadnák be maguk közé a vándorcigányokat. g) A cigányság lakásviszonya a nem cigány lakossághoz mérten rossznak mondható. A cigányság közül kb. 4-5% lehet azoknak a szánj~ 3 akik olyan lakásban laknak, hogy elfogadható, de csak részben. A cigányság 94%-a falun kívüli cigány településeken, cigány nyelven úgynevezett putrikban (kunyhóban) laknak. Egy ilyen putriban 8-10 cigány is lakik, itt aztán meg vannak keverve, vő az anyósával, az após pedig a menyével lakik. A cigányság életmódja és lakásviszonyai között ez a legáldatlanabb állapot, és erkölcsi viszonylatban is nagyon rossz. A legsürgősebb intézkedéseket ezen a területen kell megvalósítani, mert ebből ered az, hogy az erkölcsi, egészségügyi és gazdasági szempontok a cigányoknál a többi lakossághoz viszonyítva rosszabb. h) Jelenleg az építkezési akcióban a megye egész területén a közhivatalok és intézmények segítséget nyújtanak a cigányok részére. Ritka eset azonban az, hogy a lakásakció-keretből kapjanak, mert nem rendelkeznek azokkal a feltételekkel, amit az OTP előír azoknak a személyeknek a részére, akik kölcsönt vesznek fel lakásépítésre. Sok községben kettőszáz négyszögöles kertet juttattak, hogy arra építsenek, de ez nemigen történt meg, és ők jobban érzik magukat a falun kívül, úgynevezett cigánytelepülésen. 5. A Békés Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága az előzően felsorolt pontok alapján úgy az egészségügyi, mint a gazdasági szerveken keresztül intézkedést tett a cigányság életkörülményének megjavítása érdekében. A járási és községi tanácsok végrehajtó bizottságai a rendelkezésükre álló eszközökkel megtesznek mindent annak érdekében, hogy a községek területén a cigányság erkölcsi, gazdasági, egészségügyi, valamint kulturális viszonyai megjavuljanak. Azonban ez nem elegendő, mert ehhez a központi szerveknek is hozzá kell járulni, és intézményesen kell a magyarországi cigányság helyzetét javítani. A jelentésben felsorolt adatok nem statisztikai jellegűek, és ez a jelenlegi felmérés a községi tanácsok végrehajtó bizottságainak adatszolgáltatásai alapján történt, valamint az osztály előadóinak a vizsgálatai alapján. Kurunczi Jenő oszt. vez. BéML XXIII. 17. Békés Megyei Tanács VB. Munkaügyi Osztálya iratai 1971 1957. írógéppel írt tisztázat. 1 Sarkadon is. Lásd a sarkadi vb-titkár jelentését.
