Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)
DOKUMENTUMOK
lődési osztály tájékoztatása alapján kb. 100-150 gyerek vesz részt úttörőmunkában). Funkciókat tömegszervezetekben vagy tanácsban egész kis arányban töltenek be, pl. az említett 4 személy tanácstag, de munkájukra nemigen lehet számítani, mert a műveltség hiányában a tanács végrehajtó bizottságai nem tudják felhasználni őket. A cigányság aránya a bűnözésben az elmúlt években nem mondható a legjobbnak. Az utóbbi években 635 fő cigány lett elítélve bűnözésért. Ezekben előfordult kisebb-nagyobb ítélet is, pl. emberölés vagy lopás, verekedés bűntettéért lettek elítélve. A cigányságnak egy bizonyos %-a, kb. 10-15%-a kihágásért van megbüntetve. A kihágások zöme mezei lopások, tiltott fakivágások és egyéb más, ilyen könnyebb bűncselekmények. Több cigány részt vett az ellenforradalmi események alatt a tüntetésekben és a rendőrségek lefegyverzésében. 3. Gazdasági helyzetük, foglalkoztatottságuk a) A gazdasági helyzetük a lakosság többi részéhez viszonyítva gyenge, és sokkal jobban el vannak maradva gazdaságilag. A becslések szerint nagyon kevés olyan cigány van, aki rendelkezik jó lakóházzal, befogott jószággal és földterülettel. Különösen a Békési, Szeghalmi, Gyomai járásokban van elmaradva a cigányság ezen a téren. Például Sarkad, Orosháza és a Gyulai járás területén van néhány község, ahol földműveléssel és hagymatermesztéssel foglalkoznak, természetesen ezek gazdaságilag a többi cigányokhoz viszonyítva jól élnek. b) A cigányságon belül a foglalkoztatottság aránya megoszlik, kb. 5-6% foglalkozik fuvarozással és földműveléssel (termelőszöv. és egyéni gazdaként), 20% vályogvetés és tapasztassál foglalkozik, kb. 30% zenész, a fennmaradó 44%ba kell csoportosítani azokat a személyeket, akik kéregetéssel, gyepmesterséggel, vándoriparral és teknőkészítéssel foglalkoznak időközönként, mert általában ezekből kerül ki a legtöbb bűnöző és szabálysértő is. c) Speciális cigányszakma a megye területén szórványosan fordul elő: tepsi készítők és zenészek. A utóbbiból mintegy 30%. Cigányságból alakított termelőszövetkezetek, állami gazdaságok kérdése csupán két községben vetődött fel, Eleken és Békésen 1 , de a végrehajtó bizottság úgy látta, hogy ez a gyakorlatban nem megoldható a jelenlegi viszonyok között, mert több példa van arra, hogy az állami gazdaságokban dolgozó cigányok olyan kijelentést tesznek a brigádvezetőnek, hogy annyi munkát mérjen ki neki, amennyi egynapi étkezést biztosít. d) A megye területén elenyésző számban fordul elő az, hogy valamelyik cigány értelmiségi vagy szakmunkás lett volna. Szakmunkás és értelmiségi együttesen 36 főt tesz ki, ebből egy tanítónő, egy fő katonatiszt, öt fő középiskolába jár, 29 fő ipari szakmunkás, ebben a számban szerepel a négy fő ipari tanuló is. A megye területén cigányok földdel rendelkeznek és paraszti munkát végeznek 5-6%-ban. Meg kell jegyezni azonban, hogy a cigányok a földreformkor több községben kaptak földet, de ezeket részben eladták vagy a tsz-be bevitték és utána kiléptek a tsz-ből. e) Lényeges különbség a cigányság életmódjában, műveltségi, egészségügyi és foglalkoztatottsági viszonyaiban van. Pl. Békéscsaba, Gyula és Orosháza környékén, ahol több üzem és gyár van, masabb a cigányok egészségi állapota,
