Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

2. Társadalmi helyzetük a) Magyar cigányok, csak magyarul beszélnek. b) Befogadja maga közé a lakosság őket, egyenrangúnak tekinti. c) Megkülönböztetés nem fordult elő. d) Részt vesznek a politikai életben. e) Nem bűnözők. 3. Gazdasági helyzetük, foglalkoztatottságuk a) Lényeges különbség nincs. b) 80% a népgazdaság valamelyik ágában dolgozik. c) Zenészek, állami gazdaság és tsz létrehozása nem merült fel. d) Nem fordult elő, saját földjük nincs, de tsz-ben dolgoznak. e) Igen. 4. Egészségügyi, kulturális és lakáshelyzetük a) Lényeges különbség nincs. b) Orvosi felügyelet alatt vannak. c) Iskolai lemaradás, fegyelmezetlenség jelenleg nincs, egy-két személy (idős) van analfabéta. d) Egy esetben volt ipari tanuló, jelenleg az általános iskolákba járók közül is lesz ipari tanuló, közép- és felsőbb iskolai tanulók nem voltak. e) Nem merült fel a lakosság, de a községi vezetők részéről sem a megkülönböztetés. f) Nincsenek, korábban telepedtek le. g) Egy kivételével rendes lakásban laknak. h) Nem volt. 5. A tanács mit tett és mit kíván tenni, mit vár el a központi szervektől a cigányság helyzetének megjavítása érdekében? a) A központi szervek segítségével azokat a notórius nem dolgozó cigányokat egy külterületen kellő felügyelet mellett teljesítménybérben dolgoztatják. Szentesi Sándor Szegedi Sándor vb-elnök vb-elnökh. Ló'kösháza, 1957. augusztus 3. 1. A cigányság száma és aránya az össznépességen belül a) 3050 fő, cigányok száma: 12 fő, egy család. b) Növekvő. 2. Társadalmi helyzetük a) Magukat cigányoknak vallják. Az egész család - kivéve a három kicsit beszéli a cigány nyelvet. b) Ókét a lakosság befogadta, egyenrangúnak nem tekinti, azonban végzett munkájuk után megbecsüli. c) Nem.