Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)
DOKUMENTUMOK
c) Speciális szakmájuk nincsen, jobban zenészek. Nem vetődött fel közöttük sem állami gazdaság, sem tsz kérdése. A tanács álláspontja, hogy helyes lenne őket állami gazdaságban foglalkoztatni. d) Nem fordult elő, hogy szakmunkások vagy értelmiségiek lettek volna. Földdel nem rendelkeznek, azonban mint előbb írtam, állami gazdaságban szeretnek dolgozni. e) A cigányság életmódjában van különbség az iparosított területeken, mert azok, akik bent laknak a községben, azok jobb módúak, és jobban is szeretnek dolgozni és ruházkodni, valamint az erkölcsi magatartásuk is különb, mint azoké, akik a községen kívül laknak. 3. Egészségügyi, kulturális és lakáshelyzetük a) A cigányság egészségügyi helyzete a nem cigány lakossághoz viszonyítva jó. b) Éppen úgy járnak orvoshoz, mint a nem cigányok, vagy még jobban. c) Az idősebbeknél az analfabétizmus három %. Fiatalabbaknál egy %. Mintegy 30 cigánygyermek jár iskolába. Ennek 85%-a rendesen jár, a többi szombatonként marad ki, különböző ürügyek alatt, és tavaszkor a mezőgazdasági munkák beindulásakor. A beiskoláztatás 98%-os. Itt is javulás mutatkozik. d) A cigány fiataloknál 1/2% az ipari tanuló, felsőbb iskolába nem jár [senki]. e) Nem merült fel külön cigányiskolának a gondolata, nem is kérték. Álláspontunk: nincs szükség külön iskolára, megférnek ők az iskolában a nem cigányokkal. f) Vándorcigányok nincsenek. Letelepítéssel oldódott meg. g) A lakásviszonyok megfelelők, mindenkinek van háza, a helyzetnek megfelelő, egyiknek jobb, a másiknak kevésbé jó. h) Lakásépítési akció részükre nincsen. 4. A tanács a cigányság helyzetének megjavítása érdekében közös letelepülést javasol nekik, ahol megfelelő munkával, megfelelő megélhetést tudnának saját részükre biztosítani. Oláh András vb-titkár Mezőgyán, 1957. augusztus 2. 1. A cigányság száma és aránya az össznépességen belül a) Az összlakosság száma: 2940, ebből cigány, megállapítás szerint: 365, a lakosság 12%-a. Ezen adatot összeírás és becslés alapján állapítottuk meg. b) Létszámváltozásuk jelen esetben csökkenő, mivel nagyon sokan ismert és ismeretlen helyen vannak dolgozni, de ősz folyamán, valamint télen a létszámemelkedés minden évben megvan. 2. Társadalmi helyzetük a) A községben lakó cigányok cigánynak vallják magukat, de cigányul nem beszél egy sem, tudomásunk szerint cigányul nem tud egy sem a községben.
