Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)
DOKUMENTUMOK
b) A község dolgozói a cigányokat nem fogadják be, sőt az ellen is tiltakoznak, ha valamelyik cigány a községben lakást akar venni. c) A cigányok hátrányos megkülönböztetésben nincsenek és nincsen velük éreztetve, hogy cigányok. d) A cigányok közül az elmúlt időkben több pártag volt. Az MSZMP-nek jelenleg is van cigány tagja. A cigányok közül van három tanácstagunk, akik elég jó munkát végeznek, és mozgathatók. A fiatal cigányfiúk és lányok KISZ-tagok, ahol szerepelnek, muzsikálnak, és igen sok futballista is van köztük. e) Cigányok nálunk nagyobb bűnöket nem kövérnek el, ellenben falopással és általános mezőrendőri kihágással foglalkoznak. 3. Gazdasági helyzetük, foglalkoztatottságuk a) A cigányok gazdasági helyzete közepes, vannak akik anyagilag jól állnak, és vannak, akik olyan szegények, hogy közsegélyre szorulnak. b) A cigányok általában mezőgazdasági munkával foglalkoznak mintegy 80%-ban, így állami gazdaságokban dolgoznak, gépnél vannak és mintegy 20% sármunkával, vályogvetéssel foglalkozik. c) A cigányok községünkben semmiféle szakmát nem folytatnak. Egy cigány a Mezőgyáni FMSZ hulladékfelvásárlója. A községben lakó cigányok közül mintegy 8-10 család a helybeli Lenin Tsz-ben dolgozott, de mivel a tsz feloszlott, így kiléptek belőle. A tsz-en belül jó munkát végeztek és szorgalmasan. d) Cigányokból községünkben szakmunkások és értelmiségi dolgozók nincsenek, ellenben földet minden cigány kapott az 1945. évi földjuttatás alkalmával, ami kb. 300-350 holdat tesz ki, de ezen föld után beszolgáltatást vagy adót nemigen fizetnek, s vannak sokan, akik a földet haszonbérbe adták, vagy már eladták, vagy minden évben másnak adják el, sőt vannak esetek, hogy egy darab földet több személynek is eladnak, vagy kiadják haszonbérbe. e) A cigányok élete nagyban különbözik a normális élettől, mivel ha van kereset, akkor bőségben vannak, a mozi látogatásban elsők, és mintegy 50%-át a mozilátogatóknak a cigányok teszik ki. Egészségügyi szempontból közülük van a legtöbb beteg, és általában mindenféle betegség. Egyébként egészségileg elég szívósak. 4. Egészségügyi és kulturális helyzetük a) A cigányok általában nem betegek, bár közülük mindenfajta betegséggel mennek az orvoshoz, a körzeti orvos munkaidejének mintegy felét a cigányokkal tölti, mivel azok minden kicsinységgel mennek az orvoshoz. b) A cigányok ellenőrzése rendszeresen megy, több esetben hajtunk végre náluk tetvetlenítést, WC-fertőtlenítéseket, és kötelezzük őket a lakások tisztán tartására. c) Községünkben a cigányok között analfabéta már csak elvétve akad, sőt az alacsonyabb korúak között már írni és olvasni [nem] tudó nincsen. Azok, akik analfabéták voltak, esti tagozatokon szereztek képzettséget, bár nem szeretnek járni az iskolába. A fiatalkorúak, illetve iskolás korban lévők valamennyien járnak iskolába, ezek száma mintegy 50-60 főt tesz ki. Sőt az óvodába is