Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)
A Békés megyei cigányság történetéről (Erdész Ádám)
felsorolt 10 településen élt a történeti Békés megye cigány lakosságának 83%-a. Az egykor Csanád megyei települések közül Battonyán volt az átlagosnál magasabb a cigányság aránya: 1,87% -225 fő. 21 Békés megye cigány lakóinak 58,7%-a házban, 34,7%-a putriban, 6,6%a pedig sátorban lakott. A házzal rendelkezők elsöprő többsége az állandóan megtelepedettek közül került ki. A letelepedettekből sokan laktak putriban, a vándorcigányok többsége viszont továbbra is sátorban élt. A cigány népességszámlálás idején 155 vándorcigányt regisztráltak Békés megyében, a vándorlók az összeírtak 6,2%-át tették ki. A foglalkozást tekintve továbbra is a zenészek voltak legtöbben, összesen 416-an, 102 kereső lókereskedésból élt, az utóbbiak közel egyharmada a vándorcigányok közül került ki. Népes foglalkozási kategória volt a „tapasztó és sármunkás" (87 fő), a vályogvetők 36-an voltak. 155-en napszámos munkából éltek. A rengeteg kovácsból mindössze 9 maradt, lakatost is csak egyet regisztráltak. Bádogosok, fúrókészítők, kolompárok is dolgoztak még, de nem nagy számban (17-9-5). A keresőképes nők nagy többsége a háztartásban volt regisztrálva (368), de sokan szereztek közülük némi jövedelmet meszelő készítéssel (104), napszámos munkával (86). A vándorcigányok asszonyai között nagy számban találtak rostásokat (28). A Békés megyében letelepedett cigányságról a statisztikai adatokon túlmenő, nyelvi megoszlásukat, eredetüket feltáró kutatásokat Erdős Kamill végzett. 22 A XIX. század vége felé jól láthatóan megindult a cigányság további differenciálódása. A helyi társadalom csúcsán a zenészek állottak. A legismertebbek és legkedveltebbek a mulatni, bálozni szerető dualizmuskori társadalom megbecsült figurái voltak. Az 1880-as-90-es években a gyulai kaszinó, a polgári kör rendezvényeit minősítette az, hogy ott a legtöbbre taksált Rácz Jancsi, Kóka Jóska bandája, vagy esetleg egy kevésbé elismert prímás együttese játszott. Amikor a két rivális prímás zenekara egy Erkel Ferenc részvételével fémjelzett szegedi fellépés alkalmával együtt szerepelt, az a helyi sajtó hasábjain megjelenő eseménynek számított. 23 Kereskedő, iparos családok számára is kínált lehetőségeket a dualizmus kora, ám ezekben az évtizedekben a cigányság életében egy jelentős, negatív előjelű változás indult el: a gyáripari tömegtermelés fokozatosan szűkítette a hagyományos cigány kézműves mesterek portékáinak piacát. A tradicionális békési paraszti világban ez a változás kezdetben lassan haladt, de mégis eljött az az idő, amikor bizonyos edényeket már nem javíttattak, hanem újat vásároltak helyette. Mivel a cigányság iskoláztatása a magyarországi népesség átlagától messze elmaradt, az iparosodás által kínált munkalehetőségekből nagyon kevés jutott a nekik. Az iskoláztatás súlyos hiányosságairól képet ad dokumentumkötetünk 1957-es körképe. Ebben a korszakban alakultak ki a többnyire a települések legkevésbé használható, vízjárásos szélső területein fek21 Adatok: Kertest Gábor-Kézdi Gábor: h cigány népesség Magyarországon : Dokumentáció és adattár. Bp., 1998. 260-262., 274-275. p. 22 Erdős Kamill cigánytanulmányai i. m. 11-56. 23 Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Szerk. Erdész Ádám. Gyula, 2004. 42-43. p.
