Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

4. Egészségügyi, kulturális és lakáshelyzetük: a) A cigányság egészségügyi állapota azért nem kielégítő, mivel mindenféle elhullott állatot megesznek, amit a lakosság a dögtérre kiszállít. b) A végrehajtó bizottság eltiltotta, hogy állati hullákat kiássanak és megfőzzenek. Az egészségőrön keresztül ellenőrzi tisztaságukat, és szükség esetén fertőtlenítésüket rendeli el. c) Az idősebbek analfabéták, a fiatalabb generáció már iskolába jár, és van, amelyik igen jól is tanul. Ezek között is van azonban olyan, amelyik csak a tanács felszólítására volt hajlandó iskolába menni. d) A cigány fiatalok eddig nem jutottak el sem ipari tanulónak, sem más iskolába. Lehetséges, hogy majd az elkövetkezendő években erre sor kerül. e) A cigányok sem politikai, sem gazdasági vezetőnek nem alkalmasak, mert ők nem törődnek a másik ember bajával, és külön törzsekben, a magyar lakosságtól külön szeretnek élni. f) Van egy-két vándorcigány, akik a környező községeket felkeresik, és egykét nap múlva ismét visszatérnek a községbe. g) Az elmúlt év folyamán lakásuk a belterületen, a vágóhíd mellett volt, ami közegészségügyi szempontból rendkívül rossz volt, és így a tanács segítségével külterületen, a falu közelében épült részükre lakás, amibe meghúzódnak, mondhatjuk, zsúfoltan laknak benne. h) Lakásépítési akció részükre nem szükséges, de nem is érdemelnék azt meg. 5. A cigányság helyzetének megjavítása érdekében kívánatos volna szétszórtságukat megszüntetni, és az ország egy részén cigányvárost létesíteni, amelyet azután saját maguknak építenének fel. így elkerülhető volna a csavargásuk, a dologtalan életmódjuk, és így társadalmi életük kibontakozhatna. Szűcs József vb-elnök Elek, 1957. augusztus 1. 1. a) Elek község összlakossága 7000 fő, ebből cigányság mintegy 120 család. b) Évről évre emelkedik a létszámuk, mivel általában minden családban vannak négy-öt, sőt nyolc gyermekkel rendelkező családtagok. 2. Társadalmi helyzetük a) Nem szégyellik magukat, hogy cigányok, és vallják is. Általában románul beszélnek, és kicsi számban cigány nyelven beszélnek. b) A község lakossága egyenrangúnak tekinti a cigányokat. c) Egyáltalán nem fordul elő, hogy megkülönböztetés volna a cigányság és a nem cigányság között, s egyáltalán rovásukra nem megy [semmi].