Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

d) Községünkben cigány származású egy katonatiszt, egy tanító. Az ellenforradalom előtti időben pártban is voltak, az ellenforradalom utáni időben meghátráltak. A tanácsok munkájában egy cigány nő van, aki a begyűjtési állandó bizottságnak elnöke volt. Jelenleg [az] oktatási állandó bizottságnak tagja. Igen jó munkát fejt ki a tanács vonalán. e) Az utolsó években a bűnözés nem tapasztalható a cigányoknál, hanem inkább a mezei lopásoknál volt tapasztalható az elmúlt években. 3. Gazdasági helyzetük, foglalkoztatásuk a) A cigányság a többi lakossághoz képest egyforma, annál is inkább, hogy a felszabadulás után, mintegy 400 kat. hold föld a cigányok kezében van. A cigányok is éppen úgy, mint a többi lakosság, termelőszövetkezetekbe és termelőszövetkezeti csoportokba tömörültek. Jelenleg két egyénileg dolgozó cigány van, egyiknek három kat. hold földje van, a másiknak pedig 6 kat. hold. b) A foglalkoztatásuk földműveléssel: akiknek földjük van, termelőszövetkezetekben, csoportokban dolgoznak, akiknek nincs, azok a Gyulai és Lőkösi Állami Célgazdaságban dolgoznak. c) Speciális szakmák a cigányoknál nincsenek. 1951-ben községünkben is felvetődött, hogy külön cigány termelőszövetkezeti csoportot létrehozzunk, de a cigányok ebbe nem mentek bele, így a földdel rendelkező cigány családok szétszórt termelőszövetkezetekben és termelőszövetkezeti csoportokban dolgoznak. d) A fent említett egy katonatiszt, egy tanítónő és három ipari tanuló, aki a szakiskolát elvégezte. e) Különbség a cigány és a nem cigány között úgy életmódjában, mint műveltségi és egészségügyi vonalon inkább az öregeknél mutatkozik meg, de az ifjúságnál, úgy a ruházkodás, mint kultúra területén egyenlőnek mondható, mivel a kultúrcsoportokban is igen sok cigány vesz részt. A munkájuk jónak mondható, különösen a termelőszövetkezetekben és csoportokban. 4. Egészségügyi, kulturális és lakáshelyzetük a) A cigányságnál a betegség, a különböző betegségek arányszámban egyenlő a nem cigány lakossággal. Hanem a tüdőbaj a cigányságnál magasabb arányszámban van, mint a nem cigányságnál. b) A községi tanács és a rendőrség már több ízben felülvizsgálta a cigány udvarokat, és kötelezte őket azokon a helyeken, ahol WC nem volt, hogy építsen, ezt sikerült is megoldani, valamint az udvarok bekerítése és tisztán tartása [így!]. Ez is némileg sikerült. c) A cigány és nem cigányság közötti analfabétizmus a cigányságnál mutatkozik nagyobb arányban, különösen az idősebbeknél. Az ifjúságnál ott is mutatkozik nagyobb arányszámban az iskola elvégzettségénél, mert általában az öt-hat osztályt végeztek el. 8 osztállyal rendelkező nagyon kevés van. A községi tanács oktatási állandó bizottsága a mostani beiskoláztatás előtt tervbe vette, hogy azokat a cigányokat, akik esetleg gyermekeiket nem íratták be iskolába, vagy már hosszabb idő óta nem járnak iskolába, felkutatják, és a községi tanács végrehajtó bizottsága kötelezni fogja az iskolába járásra.