Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

! Az 1951. évi 15. számú törvényerejű rendelet (a tankötelezettségről és az általános iskoláról) értelmében minden gyermek köteles hatodik életévének betöltése után nyolc éven át tartó megszakítás nélkül általános iskolai tanulmányokat folytami. Magyar Közlöny, 1951. 82. sz. (május 27.) 503-505. Magyardombegyház, 1957. július 26. A fenti hivatkozási számra vonatkozóan jelentem, hogy Magyardombegyház községben cigány település [nincs], illetve cigányok nem laknak. Isztin Pál vb-titkár Medgyesbodzás, 1957. július 26. A fenti számra hivatkozva jelentem., hogy községünkben cigány lakosság nincsen. Ideiglenes jelleggel szoktak a szomszéd községből (Kétegyháza, Mezőkovácsháza) községekből [így!] átjönni tapasztás, drótozás és egyéb ideiglenes munkák végzésére, így jelenteni az életmódjukra nem tudok. Takács Lőrinc vb-elnök Nagykamarás, 1957. július 26. 1. A cigányság száma és aránya az össznépességen belül: a) Nagykamarás község összlakosságának létszáma: 4300 fő. Ebből a cigányok száma: egy család, melynek három tagja van. b) A létszámuk csökkenő. 2. Társadalmi helyzetük: a) Cigánynak vallják magukat, azonban cigányul nem tudnak beszélni. b) A nem cigány lakosság befogadja őket, és egyenrangúnak tekinti őket. c) Hátrányos megkülönböztetés nem fordul elő. d) A politikai életben nem vesznek részt, mivel már a családfő idős személy. 3. Gazdasági helyzetük a) Ezen család lakóházzal rendelkezik és egy kat. hold szántó ingatlannal, melyet a földreform során kapott. b) Ezen cigány foglalkozása: zenész. e) Életmódjukban lényeges különbség nincsen. 4. Egészségügyi, kulturális és lakáshelyzetük