Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)
DOKUMENTUMOK
a) Egészségi állapotukkal kapcsolatban kifogás nem merült fel, mivel tisztaság szempontjából ellenük kifogás nem merült fel [így!], f) Községünkben vándorcigányok nincsenek. Köböl István vb-elnök Újkígyós, 1957. július 26. Fenti számra hivatkozással jelentem az alábbiakat: 1. A cigányság száma és aránya az össznépességen belül a) Községünk összlakossága kb. 5800 lélek, ebből a cigányok száma mintegy 40-50 fő. b) Létszámalakulásuk növekvő irányú, annál is inkább, mert [a] felszabadulás előtt [a] községben mindössze két cigány volt, az is gyepmesteri minőségben. 2. Társadalmi helyzetük a) Valamennyien cigánynak vallják magukat, és kivétel nélkül, még az apró gyermekek is cigányul beszélnek. b) A lakosság nem fogadja be és nem is ismeri el egyenrangúnak a cigányokat egy kivételével, név szerint Horváth András, akinél példás rend és tisztaság van, míg a többiek elhanyagolt egészségügyi állapota, munkakerülő és lopásra hajlamos volta miatt [így!]. A volt gyepmester, Kovács János, a község belterületén, a Vágóhíd utcában vásárolt házat, és [a] környékbeli lakosok erélyesen tiltakoznak ellene, hogy közéjük cigány ékelődjön, mert ki vannak téve, hogy egy karavánt magához fogad. c) Hátrányos megkülönböztetés b) pontban vázolva. d) Politikai életben egyáltalán nem vesznek részt, sem társadalmi életben. e) Cigányság aránya a bűnözésben, az utóbbi években: mezei lopás 50%, besurranó lopás, házalás, koldulás: 20%. 3. Gazdasági helyzetük, foglalkoztatottságuk a) Gazdasági helyzetük a lakossághoz viszonyítva gyenge, azonban az ő igényüknek megfelelő, ugyanis a község szélén úgynevezett „Zug"-ban vannak letelepülve, mindegyiknek saját „viskója" van, bútorzatuk jobb esetben ágy, egyébként a földön, szalmán fekszenek. b) A cigányságon belül a foglalkoztatottság aránya mintegy 10%, vasútnál két fő, egy fúrókészítő iparos, egy gyepmester, a többi vándor, kupec, csavarog, némely része időszakonként állami gazdaságban dolgozik. c) A községben van egy fúró és üstfoltozó, és egy kerámiaárusításra jogosító vándoripar. A cigányok körében még nem vetődött fel [kiváltásuk], azonban egy részük leszerződött állami gazdaságba aratásra, de onnan megszökött. d) Cigányságból községünkben sem szakmunkás, sem értelmiségi nem került ki, földdel nem rendelkeznek, időszaki munkára elszegődnek (kapálás, aratás).