Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

A fenti számra hivatkozva jelentem, hogy községünk területén cigány nem lakik. Szabó Ferenc Nagy Sándorné vb-elnök vb-titkár Endrőd, 1957. július 26. 1. A cigányság száma és aránya az össznépességen belül a) Az összlakosság 10 028, a cigányok száma 185. b) A létszámalakulásuk növekvő irányú. 2. Társadalmi helyzetük a) Cigánynak vallják magukat. Cigányul nem beszélnek, nem is tudnak. Aki közöttük félvér, az már nem tartja magát cigánynak. b) A nem cigány lakosság nem fogadja be maga közé a cigányokat. Többször elhangzik, hogy nem engedi, hogy mellé üljön egy cigány. Nem tartja magával egyenrangúnak a nem cigány lakosság. c) Hátrányos megkülönböztetés előfordul a cigányság rovására. d) Községünkben két cigány MSZMP-tag van, a KISZ-ben egy félcigány leány van, aki rendes, becsületes gimnáziumi tanuló. A tanácsban nincsen, cigány funkciót nem visel. 3. Gazdasági helyzetük, foglalkoztatottságuk a) A gazdasági helyzetük a lakosság többi részéhez viszonyítva lemaradott, sokkal rosszabb körülmények között élnek. b) A cigányságon belül a foglalkoztatottság aránya nyári időszakban 80%. Leginkább állami gazdaságban dolgoznak, továbbá zenészek vannak köztük. A foglalkozásuk általában nem állandó. Legtöbb része, ha keres és hazajön, csak akkor megy ismét dolgozni, ha az már elfogyott, amit előzőleg keresett. Télen pedig általában nem dolgoznak, csak azok, akik zenekarban vannak. c) Községünkben cigányszakmának lehet nevezni a zenészeket, mert ezeknek 98%-a cigány. Cigányokból alakított állami gazdaság kérdése már felvetődött községünkben olyan formában, hogy egy helyre kellene őket kitelepíteni, ahol dolgoztatni kellene őket. Ez tanácsülésen vetődött fel, de nem lehetett megvalósítani terület hiányában és hatáskör hiányában, ugyanis erre a községi tanácsnak nincs hatásköre. d) Hogy a cigányokból szakmunkás lett, ilyen nem fordult elő községünkben, de egy esetben előfordult, hogy cigány fiatalemberből járásbíró lett. Hogy cigány földön paraszti munkát végezne, az nem fordult elő községünkben, ilyenről nem is tudunk. e) Községünk mezőgazdasági terület, hogy az iparvidékeken hogyan élnek a cigányok, azt nem tudjuk, így nem tudunk összehasonlítást tenni.