Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)
DOKUMENTUMOK
4. Egészségügyi, kulturális és lakáshelyzetük a) A cigányság egészségügyi állapota a nem cigányokhoz viszonyítva sokkal rosszabb, mert fele csak putriban lakik, fele pedig olyan kis házban, amit a nem cigányok keresztül valónak használnak. Igen sokszor tetvesek. b) A községi orvos havonta többször ellenőrzi őket, és szükség esetén tetvetlenítjük, fertőtlenítjük [őket] (ingyen szappanjuttatás stb.). c) Idősebbeknél 80%-os az analfabétizmus, a fiatalok 90%-a nem jut tovább az első-második osztályon, egy része még azt sem végzi el. Erkölcsileg züllöttek, egy-két kivétellel az iskolából lemorzsolódnak. d) Községünkből két cigány tanuló jutott el középiskolába. Egyetemre vagy főiskolára még nem jutott el cigány. e) Külön cigány iskolák létesítésének gondolata a tanácsülésen felmerült, de nem valósult meg. Ruha és élelem hiánya miatt oda se járna. A vezetőknek az a javaslata, hogy nem kellene külön cigány iskolát létesíteni. A lakosságnak is az a véleménye.Továbbá a cigányoknak is, mert ez megbélyegzés lenne részünkről. f) Községünkben vándorcigányok nincsenek, nem is voltak. g) A cigányok lakásviszonyai nagyon rosszak. 10-12-en is laknak egy kis putriban, és nem javul a lakáshelyzetük, hanem inkább romlik, mivel új, rendes házat építeni a cigányság 95%-a nem bír, mert nincs hozzá anyagi tehetsége. h) Lakás-elősegítő akció nem volt, és nincs is. 5. A tanács mit tett és mit kíván tenni, mit vár el a központi szervektől a cigányság helyzetének megjavítása érdekében? A tanács igyekszik a cigányokat munkaerő-toborzás útján munkába állítani, eddig is ezt tette. Várja a felsőbb szervektől, hogy egy olyan munkahelyet (állami gazdaság, építőipar) állítanának fel, ahol a cigányokat minden esetben felvennék dolgozni, és ott kellő eréllyel rendes munkára nevelik őket. Ezt mi persze csak úgy gondoljuk, hogy a cigányok ide önkéntesen mennének, nem kényszerrel. Magyar István Tímár Imre vb-elnök vb-titkár Hunya, 1957. július 26. Hunya KözségTanács Végrehajtó Bizottsága nevében értesítem a fenti tárgyra hivatkozva, Hunya község területén sem állandó lakással, sem ideiglenesen lévő cigány a községben nincsen, illetve a községünkben még cigányok ez ideig letelepedve nem voltak. Cserveczky Gyula vb-titkár
