Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)
DOKUMENTUMOK
rel elment a kivégzésre alkalmas terepet keresni. De azzal jöttek vissza, hogy a terep kivégzésre nem alkalmas. Az, hogy Boldizsár I. r. vádlott ekkor milyen rendelkezéseket adott ki, vagy miként fogadta Fábiánék közlését, megállapítható nem volt. Tény az, hogy a fogolycsoportot tovább kísérték, s a kb. 10-14 km megtétele után, késő este 10 óra körül megérkeztek Doboz községbe a gróf Wmckheim-féle kastély elé. A kastélyhoz megérkezve Boldizsár I. r. vádlott a kastély kapuján becsengetett, és elhelyezést kért az ott lévő portástól a foglyok részére. Még a foglyok egyik csoportjának beszállítása előtt elrendelte, hogy kb. 20 főnyi cigány csoportot válasszanak külön. A többi foglyot pedig istállóban helyeztette el. Ezek között voltak elfogott katonák, civil személyek, közöttük két nő is. Boldizsár ezt követően elment egyik társával együtt a dobozi csendőrőrsre és ott beszélgetést folytatott a parancsnokkal. Ennek a tartalma ma már azonban megnyugtatóan meg nem állapítható. Ezt követően visszament a kastélyhoz, és utasítást adott a 20 tagú cigány csoport továbbszállítására a dobozi úton. Hogy az utasítás milyen tartalmú volt, ma már meg nem állapítható, de abban a kivégzésről szó volt. Ezt követően a csoportot a kísérő katonák és tábori csendőrök elvezették a temetőhöz, ott közben csatlakozott hozzájuk a Pálfi ftörm. parancsára kivezényelt Molnár IV r. vádlott és Jakab János csendőr szakaszvezető is. A kísérők között volt Kalocsai II. r. vádlott, Magyar Ferenc III. r. vádlott és valószínűleg Fábián csendőr szakaszvezető, Blága nevű csendőr szakaszvezető és Palkó nevű csendőr szakaszvezető is. Hogy azonban az utóbbiak közül mindhárom ott volte, pontosan ma már nem állapítható meg. Mielőtt a csoportot a temetőbe bevitték volna, Molnár IV r. vádlott bement az út mellett fekvő csőszkunyhóhoz a temetőbe, és közölte az ott tartózkodó Z. Szabó Károlyné temetőcsősszel, hogy ne ijedjen meg, mert új fegyvereket fognak kipróbálni. Közben a 20 főnyi fogolycsoportot kísérők bevitték a temetőbe, és a csőszkunyhótól kb. 300-400 m távolságra lefektették a földre azzal, hogy ott fogják tölteni az éjszakát. Ezt követően a kísérő személyzet néhány métert hátra húzódott, vonalba fejlődött és parancsra sortüzet adott le a földön fekvő 20 emberre. Majd hátrább húzódtak a szomorúfűzfa csoporthoz, és ma már meg nem állapítható számú kézigránátot dobtak a szerencsétlen áldozatokra. Aki még ezután is életben maradt, azt a parancsnokló tábori csendőr agyonlőtte. Amikor a kivégzők sortüze elhangzott, akkorra Molnár IV r. vádlott is a kivégzőosztaghoz érkezett, és ő is tüzelt. Megállapíthatóan legalább 2 golyót lőtt ki. Az azonban megállapítható nem volt, hogy a kézigránátdobásban részt vett volna. A kastélyból elinduláskor az őrség parancsnoka Fábián szakaszvezető volt. A kivégzésben, a sortűz leadásában és a kézigránátok dobálásában részt vett Kalocsai II. r. vádlott és Magyar III. r. vádlott is a vádlottak közül. A pontos létszámát a kivégzésben résztvevőknek megállapítani nem lehet, de legalább 5-6 főre tehető azok száma. Megállapíthatóan Kalocsai II. r. vádlott egy tárat lőtt ki, egy kézigránátot dobott el, míg Magyar III. r. vádlott 4 golyót lőtt ki és egy kézigránátot dobott el. A parancsnokló személy ma már meg nem állapítható, valószínűleg valamelyik tábori csendőr. Ezt követően Kalocsai II. r. vádlott és ma már meg nem állapítható, további
