Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

DOKUMENTUMOK

egy-két csendőr., valamint utasításukra két községi rendőr elmentek a községnek a temető közelébe lévő részére, ott megállapíthatóan 6-8 személyt összeszedtek, azokkal sírt ásattak, mégpedig egy kb. 2x3 m szélhosszúságút kb. 1 m mélyen, és ebbe belerakatták a hullákat, melyek között legalább 2-3 gyermek, 15 férfi és 2 nő volt a tárgyalás adataiból megállapíthatóan. Az eltemetés után a temetésben résztvevők részben visszamentek a kastélyba, részben pedig lakásukra, illetve szolgálati helyükre mentek. Október hó 6-án hajnali 4 óra tájban mind közelebb hallatszottak a felszabadító hadsereg lövedékei robbanásai, s miután Boldizsár úgy látta, hogy hamarosan odaér az arcvonal, parancsot adott a továbbvonulásra. A megmaradt foglyokkal és polgári személyekkel elindultak Békéscsaba felé, gyalogos menetben. Békéscsabán Ungvári Erzsébetet és Molnár Lászlónét a városszélén elengedték, a többivel pedig továbbmentek Orosháza irányába. Csorvásnál azonban a menekülőktől arról értesültek, hogy Orosházára már bemenni nem tudnak, ekkor irányt változtattak, Kondorosnak fordultak. Kondoros határában légitámadást kaptak, ekkor már szovjet tankokkal is találkoztak, azért a kísérők a foglyokat és polgári személyeket otthagyva autóra szálltak és továbbmentek nyugat felé. Hogy ettől kezdve milyen tevékenységet folytattak, az felderíthető nem volt. [...] I. Vádlottak bűnösségüket elismerték. Cselekményeikre nézve azonban részben tagadó és lényeges körülményekre nézve egymással is ellentmondó előadást tettek. Boldizsár I. r. vádlott azt beismerte, hogy emberek összeszedésében részt vett. Azt is beismerte, hogy több alkalommal volt abban a kis szobában, ahol az embereket meztelenre vetkőztetve ütötték. Ennek megfelelően volt abban a szobában is, ahol az embereket a falhoz állították. A tényleges verésben azonban nem vett részt. Előadása szerint csak kíváncsiságból ment be a kínzószobába .Tagadta azt is, hogy a kivégzésre parancsot adott volna, illetve, hogy a kivégzésben ténylegesen részt vett volna, mert a kivégzést az ő hozzájárulása nélkül hajtották végre, miután abban az időben már a katonák és tábori csendőrök a parancsnokuknak nem engedelmeskedtek. Azt azonban beismerte, hogy tudott arról, hogy a 20 főnyi csoport kivégzésre kerülhet, mert azt a kijelentést tette a cigány csoporttal kapcsolatban, hogy „csináljatok velük, amit akartok". Kalocsai György II. r. vádlott beismerte, hogy abban a teremben, melyben falhoz voltak állítva Sarkadon a foglyok, őrszolgálatot látott el, és a belső teremben két személy megverésében részt vett. Azt is beismerte, hogy részt vett a 20 főnyi csoport kivégzésében, valamint elhantolásuk irányításában is. Tagadta azonban, hogy további verésben vett volna részt, tagadja azt is, hogy közvetlen a kivégzés előtt a kivégzési szándékról tudomása lett volna. Arra hivatkozott, hogy parancsra járt el, és I. r. vádlott parancsát mint katonának kötelessége volt teljesíteni. Magyar III. r. vádlott beismerte, hogy Sarkadon a kínzások alatt 24 órás őrségben volt, s eközben tartózkodott a nagyobb és kisebb kínzószobákban is.