Kereskényiné Cseh Edit: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Dokumentumok a Békés Megyei Levéltárból 1768-1987 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 24. (Gyula, 2008)

A Békés megyei cigányság történetéről (Erdész Ádám)

mellé a földesúr szervezett telepítés keretében szlovákokat és németeket hívott. Az elnéptelenedett alföldi területek jelenős szívóhatást gyakoroltak a népes felvidéki megyék lakosságára. Békésben, ha elvadult állapotban is, de korlátlanul rendelkezésre állt a föld, a földesúr, hogy gyarapítsa jobbágyainak számát, bizonyos időre adómentességet, házépítéshez fát, ínség idején támogatást is adott. A letelepülő jobbágyok egy része megszabadult a röghöz kötöttségtől s szabadmenetelűvé vált. A jelentős számban ide települt protestánsok számára nagy vonzerőt jelentett a vallási türelem. Békés megye újratelepülése egybeesett azzal a nagy cigány bevándorlási hullámmal, amely Erdély, a román fejedelemségek, illetve dél felől újabb és újabb vándorló cigány csoportokat (kompániákat) hozott az országba. A XVIII. század elején megszaporodtak a vándorló cigányokkal kapcsolatos helytartótanácsi leiratok. A Helytartótanács rendeleteivel az Erdélyből nyugat felé irányuló vándorlást akarta megakadályozni, a megyéket a vándorló csoportok állandó lakhelyre telepítésére szólította fel. Ugyanezen rendeletek a közbiztonság megrendüléséről tanúskodnak. 'Valószínű, hogy Békés megyébe is ekkor érkeztek az első számottevőbb cigány csoportok. Először 1703-ban említik őket, 1731-ben egy csoportjuk a gyulai uradalomban egy cigányvajda vezetése alatt élt.

3 1758ban a közrend védelmére hivatkozva Békés megye is hozott határozatot a kóborló cigányok megrendszabályozására. A vándorlást nehezítendő, megtiltotta számukra a lótartást.

4 A hasonló típusú iratok előfordulásának gyakoriságából, s még inkább az 1760-as években végrehajtott összeírásokhoz fűzött megjegyzésekből mégis arra következtethetünk, hogy a vándorló cigányok és a letelepült jobbágyok kultúrájának különbözősége nem keltett nagyobb konfliktusokat. Valószínű, hogy az 1750-es-1760-as évekig mozgásban lévő Békés megyei népességben a cigány csoportok megjelenése nem okozott nagyobb feszültséget. Az 1768-as összeírás foglalkozásstatisztikai adataiból pedig arra lehet következtetni, hogy a letelepülő, első házaikat, gazdasági épületeiket építő jobbágyok között a kovácsok s más fémművesek meg is találták a maguk piacát. Átfogó képet a megye cigány lakosságáról először az uralkodói rendelet nyomán végrehajtott 1768-as összeírásból kapunk. Mária Terézia vonatkozó rendelete az összeírást illetően a következő utasítást adta: „... az összes vármegyéknek, városoknak és kerületeknek elrendeltük, a következő február hó végéig az összes cigány családokat, feltüntetve feleségeiket, gyermekeiket, azok nemét és korát, úgyszintén, ha valami mesterséget űznek, vallásukat, a valóságnak megfelelő módon írják össze, úgy, hogy a távollevőket és az idegeneket is személy szerint tüntessék fel, név szerint megjelölvén azt is, hogy kinél miért tartózkodnak".

5 Az uralkodó és az illetékes kormányzati szervek az országban élő cigányság számbavételével párhuzamosan kísérletet tettek a cigányság letelepítésére, és az ország jobbágy népességébe való beolvasztására. A cigányság meg3 Implom József : Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1694-1848. 66. p. 4 BéML IV A. 1. Békés Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai 59/1758. 5 A Magyarországi cigánykérdés dokumentumokban 1422-1985. Bp.

3 1986. 84. p.