Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

lyok voltak, és itt voltak a rakétapisztolyok. Ennek a feltörését nem tudom. A raktár előtt többen voltak. Ezért nem tudtam mindenkit megjegyezni. Egyet megjegyeztem, Székely Mihály személyében, volt neki egy bajonettja, és ezzel feszítette a raktárajtót, illetve zárat. A szóban forgó bajonett ott maradt. Felismerem a tanácselnök által felmutatott bajonettban azt, amellyel Székely Mihály a raktárt feltörte. Ott többen világítottak elemlámpával, de ezeket megismerni nem tudom. A tömegben én is mondtam, hogy ne vigyék a fegyvert, nem hallgattak rám, olyan szó is volt, hogy Kertészt agyon kell ütni, ha nem adja ki a fegyvereket. A legnagyobb szava annak a gyulai nőnek volt, akinek nevét nem tudom. [...] [...] Szilágyi István polgári egyén, tanú: AT-I. 280845. (1920-ban született Gyulaváriban, vb-elnök volt, termelőmunkában dolgozom [így], anyám: Pallagi Julianna, nős, gyermekem van, érdektelen tanú). Az igazmondásra történt figyelmeztetés után vallomását az alábbiakban adja elő: Az okt. 23-i események során különösebb atrocitás Gyulavárban [így] nem fordult elő. A lakosságot ez az eset kétségkívül bántja. A faluban senki nem helyesli az esetet. Hallomásból tudom, hogy a kérdéses időben - dec. 17-én este - Mány Erzsébet és társai jöttek ki, akik azt mondták, hogy Gyulán szedik össze a fiatalokat, felhívták az ottani fiatalokat, hogy menjenek segíteni. Véleményem szerint, ha kívülről nem jönnek, az ottani fiatalság nem csinálja. A faluban a statárium ki volt hirdetve, dobszóval is, de a rádióból is hallottuk. Köztudomású a faluban a statárium. Kétségkívül voltak villanykorlátozások. Ennek ellenére, a rádióhírek a faluban ismeretesek voltak. [...] [...] A tanács elnöke: beszólíttatja kihallgatás végett Kovács Lajos polgári egyént. Kovács Lajos polgári egyén, tanú: 1925-ben Gyulaváriban születtem, anyám Széles Mária, nős vagyok, két gyermekem van, gyulavári lakos, érdektelen (AT-I. 02822). Tanú az igazmondásra történt figyelmeztetés után vallomását az alábbiakban adja elő: Az esetről csak másnap este, egyik tanácsi dolgozó útján szereztem tudomást. Az ügyészi kihallgatási jkv.-ben általam elmondottakat csak mástól tudom, nem közvetlen benyomásom alapján. Gyulavári hangulat [így] pillanatnyilag nyugodtnak mondható, bár ez az eset a lakosságot igen érdekli, úgy a lakosságnak, mint nekem is az a véleményem, hogy a község fiatalja, jórészt az elmúlt eseményektől felcsigázva, meggondolatlanul keveredett ebbe bele. Határozott véleményem, hogy ha külső hangoskodók nem jöttek volna, akkor ez nem történt volna meg. Véleményem szerint akkor az ottani józanabb élet felszínre tudott volna törni. Természetesen hozzáteszem, lehetséges egy-két helyi túlzás is, ami a külső erőt támogatta. Persze ez csak következtetés a hangulatból. A statárium a községben ki volt hirdetve, úgy gondolom, köztudomású.