Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

megmaradt és ennek az elnöke voltam végig, mert akkor szüntette meg csak a kormány. A novemberi vb-ülésre engem is meghívtak, részt vettem de csak mint hallgató. Ezen a községi vb-elnökökről volt szó. Én úgy érzem, hogy működésem alatt a munkás-paraszt kormány hatáskörét [így] túl nem léptem. Elétárva a nyomozati vallomása (17. old.). I. r. vádlott: A nyomozati vallomásomat bizonyos kényszer hatása alatt tettem, mert engem, volt úgy, hogy egy éjjel négyszer is megvertek. Kérdésre: A járási tanácsnál 14 osztályvezető van, de az októberi események során ezeknek még a neve sem került soha szóba. Egyedül a Győri Eszteré, mert a földosztáskor a személye ellen voltak kifogások. A párttitkár neve még szóba sem jött. 1956. október 29-én a gyűlést a szakszervezeti vezetőség hívta össze. [...] [...] Dr. Durkó Ferenc II. r. vádlott részletes kihallgatása során az alábbiakat adja elő: A vádat megértettem, nem érzem magam bűnösnek, mert bár a vb-elnök leváltása tanácstörvénybe ütközött, azonban azt a kényszerítő körülmények hatása alatt tettem. A tervezetet hivatalos felszólításra készítettem el és a községekbe, amikor kimentem, semmi olyat nem mondtam, ami elősegítette volna a vbelnökök eltávolítását. Izgató kijelentéseket sem tettem. Az egyetem elvégzése után - 1935-ben - a békési községi elöljáróságon kaptam díjtalan állást, közben tanultam, mert ez idő alatt tettem le a doktorátust. Nyíregyházára kerültem, hol 1937-ben tettem le a községi jegyzői vizsgát, majd vissza Békésre, ahol csekély fizetés mellett dolgoztam, mint állástalan diplomás, segédjegyzői beosztásban. 1940 augusztusában kineveztek segédjegyzőnek 1941. október végéig. Innen Gyulára, a Békés megyei alispáni hivatalhoz kerültem, és ott dolgoztam előbb mint díjtalan közigazgatási gyakornok, majd mint díjas gyakornok, később megyei fogalmazó, megyei aljegyző 1944. szeptember 22- ig, amikor is kiürítették a megyei hivatalt és elrendelték, hogy a szovjet csapatok elől nyugatra kell menni. Én hazamentem Békésre, ahol 1944. október 17-én kineveztek főszolgabírónak, innen 1945. februárban berendeltek Gyulára Il-od főjegyzőnek, ezen munkakörben dolgoztam 1949. áprilisig, amikor a Belügyminisztérium a gyulai járási főjegyzői hivatalhoz osztott be járási jegyzőnek, itt dolgoztam 1950. augusztus 15-ig, amikor megalakult a járási tanács, akkor kihágási büntető bíró lettem 1956. október 27-ig, illetve 1956. december 13-ig, mert okt. 30-án jár. tan. vb-elnöknek választottak meg előbb, majd november 8. után pedig elnökhelyettes voltam. A járási tanácsnál 1957. február 23- án szűnt meg a munkaviszonyom, nem racionalizáltak, csak februárban, amikor közbiztonsági őrizetbe kerültem. 1957. április 16-án kerültem a pusztavám! Szénbányászati és Földkotró Vállalathoz, mint segédmunkás, ahol letartóztatásomig dolgoztam. Édesapám a Wenckheim-féle uradalomban volt számtartó 1925-ig, ekkor nyugdíjba vonult, semmiféle politikai pártnak tagja nem volt, Békés község-