Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

Ez idő alatt én beszéltem a tüntető tömeghez a városi tanács erkélyéről. Beszédemben közöltem a tüntetőkkel, hogy helyeslem a szovjet csapatok kivonását, sőt egyéb hasonló követelést is hangsúlyoztam a tüntetők előtt. Ez alkalommal én kijelentettem, hogy a munkás-paraszt kormány a forradalmi bizottságot megszünteti, de mi követeljük a forradalmi bizottságok elismerését, így mi a kormányrendelet után továbbra is működtünk. Majd a beszédem befejezése végén bejelentettem a tüntetőknek, hogy délután gyászruhás tüntetés lesz a Budapesten elesett hősök emlékére. És kértem a jelenlévőket, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg. A kérésemet úgy jelentettem be, hogy a nőbizottság kéri, minél többen vegyenek részt ezen a gyászruhás tüntetésen. A beszédem alapján december 6-án délután kb. 3-4000 ember vonult ki az utcára. Ezen a tüntetésen beszédet mondott Sánta György és Kiss István tanító, valamint egy általam ismeretlen diák. Valamennyiük beszéde izgató jellegű volt. A jegyzőkönyvet átolvastam, a benne foglaltak vallomásomat helyesen tartalmazzák, amit elolvasás után aláírásommal igazolok. Felvette: Z. Szabó Károly Nádházi János rny hdgy. gyanúsított Fogalmazvány, Nádházi eredeti, s. k. aláírásával - BéML - B 776/1957. Nádházival a jegyzőkönyv összes oldalát aláíratták. Nádházi több ponton is saját magát vádolta -pl. izgató beszéd megtartásával; társait is aktív „ellenforradalmárként"jellemezte: bizonyos, hogy ezek nem az ő szavai voltak; a kihallgató tiszté a fogalmazás vagy a légkör volt olyan, hogy Nádházi kénytelen volt így vallani, illetve a jegyzőkönyvet oldalanként aláírni... A társait vádlón minősítő szavak is a rendőrtiszt szavai. 1 A röplap: 328. sz. dokumentum. Vö.: 361/11. sz. dokumentum. 361/5. Gyula, 1957. július 3. M. Szabó András rendó'rségi kihallgatási jegyzó'könyvéból [...] Mondja el részletes önéletrajzát! Az iskoláim gyulán és szegeden végeztem el, iskoláimnak elvégzése után gyulán dolgoztam mint cséplőgép gépész 1944-től, a nyári cséplő gép szezon idején. Az évszak többi napjaiban pedig édesapámnál dolgoztam, aki gyulán lakatos mester volt. 1953-ig dolgoztam itt. Ekkor édesapámmal együtt beléptünk gyulán az akkor megalakult vasipari KTsz-be. 1954-ben kiváltottam a vízvezeték szerelő iparengedélyt, 1955. évi május hó-ig dolgoztam mint önálló kisiparos. Ekkor az iparengedélyt leadtam és 1956. júliussáig konyhakertészet-