Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

tel foglalkoztam. 1956. júniusában elhejezkedtem a gyulai kertészeti vállalatnál, mint hegesztő és ott dolgoztam addig, amíg az ellenforradalom ki nem bontakozott. Apám szegényparaszt családból származik, apámnak egy családi háza volt, az édesapám a felszabadulás előtt a szoc. dem. párt-nak volt a tagja. 1919-ben vöröskatona volt, később mint szervezett munkás volt. A felszabadulás után is a szociáldemokrata pártnak lett a tagja. 1948-ban az MDP-ben nem kérte az átigazolását, így a pártból kimaradt. Ketten vagyunk testvérek. Juliánná, [férje] Brejska Károly gyulai lakos, aki kertészettel foglalkozik, nővérem htb.-vel [így] foglalkozik. Pártonkívüli. A férje is pártonkívüli. A felszabadulás előtt semiféle pártnak tagja nem voltam. A felszabadulás után, 1945-ben gyulán a szociáldemokrata pártnak lettem a tagja. A Pártonbeiül voltam ifjúsági elnök, 1947-ben 7 hónapig voltam gyulán városi szoc. dem. párttitkár. 1948-ban, amikor a két munkáspárt egyesült, én nem kértem az átigazolásom az MDP-be. Ez idő óta pártonkívüli vagyok. 1955. augusztus 6-án megnősültem, Bógyi Máriá-t vettem el feleségül, felségem pártonkívüli, kisiparos családból származik, vagyona egy félház, egy kiskorú gyermekem van. Kérdés: Mondja el, mikor kapcsolódott ön bele ellenforradalmi tevékenységbe, mivolt a célja? Milyen tevékenységet fejtett ki? Az ellenforradalmi bizotságban milyen tisztséget viselt? Felelet: 1956. október 27.-én reggel kimentem a gyulai kertészeti válalathoz, munkahelyemre, dolgozni. És ott halottam, hogy a délelőtti órákban tüntetés lesz. Amikor én ezt megtudtam, egyedül felmentem a tanácsháza elé, ahol már akkçr iggen sokkan voltak. A tanácsháza előtt Dr. Csonka Istvánnal és Hargitai sportbizotsági elnökkel beszélgettem. Majd én Dr. Csonkát hívtam, hogy menjünk fel, nézzünk fel, mivan a tanácsháza nagytermében. Én ott találkoztam Hraskó Károly és Lőrincz János korábbi ismerősseimmel. Amikor Hraskó meglátott, azt kérdezte tőlem, hogy nem e láttam Nádházi Jánost, ő megkért engem, hogy keressem meg Nádházi-t, én ekkor elindultam Nádházit megkeresni, mivel az álltalános vélemény az volt, hogy jó volna, ha Nádházi ittlenne. Én Nádházi Jánossal a Snájder [helyesen: Schneider] féle ecetgyáron túl találkoztam, ő vonult fel az ők üzemükkel. Amikor én Nádházival találkoztam, azt mondottam neki, hogy gyere azonnal a tanácsházához, mert Hraskó Károly hívat, és az ott jelenlévők is azt mondották, hogy jó volna ha ott lennél. Ezekután Nádházi kivált a tömegből és velem együtt feljött a tanácsházára. Amikor mi felértünk és meglátták Nádházit, azonnal körülfogták és azt mondották neki, hogy tartson a tömegnek egy beszedett. Nádházi ezt válalta is. Tagadom azt, hogy Nádházit én kértem volna arra, hogy ő tartson beszédet az utcán álló tömeghez. A felkérés után Nádházi a beszédét megtartotta, az én véleményem szerint megnyugtatta a tömegett. Nádházi beszéde alatt a tanácsteremben Törzsök Márton röplapokból és különböző kiabálásokból egy 24 pon-