Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

nyúló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntettét valósította meg, mert Nádházi vádlott 1956. október 27-én és 1956. december 6-án tartott beszédeiben olyan kijelentéseket tett, valamint december 6-án felolvasta a követelési pontokat, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy másokban gyűlöletet keltsenek a népi demokratikus államrend ellen, ezeket a beszédeket úgy mondotta el, mint a forradalmi bizottság elnöke, tehát az átlagosnál nagyobb hatást ért el, mint közismert személy és beszédei beleilleszkedtek az ellenforradalom országos tevékenységébe. Ezenkívül december 6-i beszédének végén felolvasta azt, hogy délután 2 órakor fekete kendős tüntetés lesz a városban, valamint több helyen tartott beszédet, amelyben kihangsúlyozta a munka felvétele mellett a sztrájkjog fenntartását, és ezzel nehezítette a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány konszolidációját Gyula városában. Ezenkívül vádlott 1956. december 6án Forradalmi Tények címen cikket írt a Gyulai Hírlapban, a múlt hibáit felnagyítja, az eredményekről nem beszél és azzal, hogy kihangsúlyozza a sztrájkjogot, lényegében a konszolidáció ellen izgat. A fentieken kívül vádlott aláírásával átküldte a forradalmi bizottság határozatát a rendőrségnek, amelyben négy rendőrtiszt leváltására adott utasítást, valamint 1956. december 2-án hallgatólagosan tudomásul vette öt személy biztonsági őrizetbe vételét. I. r. Nádházi János vádlott 1956. november 30-án írásba foglalta a Gyula városi központi munkástanács határozatát, illetve a határozat első részét, amely röplap formájában megjelent és a pártok szervezése ellen szólt. Bár ez a röplap mindennemű pártszervezés ellen irányult, ezen belül mégis az MSZMP szervezését is gátolta és akadályozta.

9 Az általános bírói gyakorlat szerint vádlott fenti tevékenységei közül a BHÖ 1. pont 2. bekezdése alá tartozik a négy rendőrtiszt leváltása, azonban a többi cselekménye, amely az izgatás törvényi tényállását meríti ki, beleolvad ebbe és így a bíróság vádlott egész cselekményét a BHÖ 1. pont 2. bekezdésében minősítette. II. r. M. Szabó András vádlott tevékenysége a BHÖ 1. pont 2. bekezdésébe felvett jogszabályba ütköző, a népi demokratikus államrend ellen irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntettét valósította meg, mert II. r. M. Szabó András vádlott 1956. november 2-án aláírta annak a 10 tanácsi dolgozónak a felmondólevelét, akiket a tanácstól elbocsátottak. Ezzel a tevékenységével lényegében a tanácsot, mint a szocialista államigazgatást gyengítette és az ellenforradalmat erősítette. III. r. Radóczi András és IV r. Lőrincz János vádlottak tevékenysége a BHÖ 1. pont 2. bekezdésébe felvett jogszabályba ütköző, a népi demokratikus államrend ellen irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntettét valósította meg, mert III. r. Radóczi András vádlott 1956. október 27-én a pártháznál a Rákosi-képet ledobta. Ez a cselekménye lényegében az izgatás bűntettét valósította meg, hiszen abban az időben a párt egyik vezetőjének lebecsülését juttatta kifejezésre ezzel a ténykedésével. Ezenkívül Radóczi és Lőrincz vádlottak együtt vitték el a rendőrséghez a forradalmi bizottságnak azt a határozatát, amelyben a forradalmi bizottság utasítja a rendőrséget, hogy négy rendőrtisztet