Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

váltsanak le és megbízza vádlottakat, hogy a fegyveres erők feletti felügyeletet gyakorolják. Radóczi és Lőrincz vádlottak ezzel a tevékenységükkel lényegében elősegítették azt a mozgalmat, amely a demokratikus rendőrség ellen irányult, közreműködtek a négy rendőrtiszt leváltásában és ezzel gyengítették a rendőrségen belül a demokratikus bázist. III. r. Radóczi András vádlott a Rákosi-képpel kapcsolatos izgató tevékenysége beleolvad a BHÖ 1. pont 2. bekezdésébe és így a bíróság az ő cselekményét ebben minősítette. V r. Hraskó Károly vádlott tevékenysége a BHÖ 2. pont b) alpontjába felvett jogszabályba ütköző, a népi demokratikus államrend alapintézménye elleni izgatás bűntettét valósította meg, mert Hraskó Károly V r. vádlott 1956. december 8-án a karhatalom megalakulásakor összejött értekezlet befejezése után egyes személyek előtt olyan kijelentést tett, hogy ide miért csak a párttagokat hívják, miért nem hívnak pártonkívülieket is a karhatalomba. Vádlottnak ez a kijelentése alkalmas volt arra, hogy a párttagokkal szemben bizalmatlanságot ébresszen és a rend helyreállítása érdekében a kommunista összefogást megakadályozza. VT. r. Sárdi Mártonné vádlott tevékenysége a BHÖ 1. pont 2. bekezdésébe felvett jogszabályba ütköző, a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntettet valósította meg, mert VT. r. Sárdi Mártonné vádlott 1956. december 6-án a harisnyagyárban és a kötöttárugyárban szervezett a délutáni tüntetésre, ezenkívül az ő megjelenése után a kötöttárugyárban a munka leállt, valamint a fekete kendős asszonyok tüntetésén a népi demokratikus államrendre vonatkozóan izgató beszédet tartott. A vádlott fenti tevékenységét akkor fejtette ki, amikor is a munkás-paraszt kormány óriási erőfeszítéseket tett a már meglévő ellenforradalmi elemekkel szemben, hogy a proletárhatalom megszilárdulását biztosítsa. Vádlott a fenti tevékenységével gátolta a kormány iránymutatásának megvalósítását. A bíróság a jelenlegi eljárás során VI. r. Sárdi Mártonné vádlott tevékenységével kapcsolatosan új tényeket állapított meg és az előző eljárással szemben - miután megállapítást nyert az is, hogy ő szervezte ezt a tüntetést és nemcsak beszédet tartott -, cselekményét a BHÖ 1. pont 2. bekezdésébe minősítette és így állapította meg a büntetés kiszabását. A bíróság a büntetés kiszabásánál az alábbi körülményeket mérlegelte. Valamennyi vádlott tevékenysége lényegében része annak az ellenforradalmi mozgalomnak, amely 1956 októberében Magyarországon volt és amely a proletárhatalom megdöntésére irányult. Gyulai vonatkozásban különösen veszélyessé vált az ellenforradalmi bizottság tevékenysége olyan értelemben, hogy ennek a bizottságnak a vezetői dolgozó osztályhoz tartozó, főleg munkásszármazású személyek voltak, akik fellépése elhomályosította a város lakosainak tisztánlátását oly értelemben, hogy megnehezítette az ellenforradalom felismerését. Ezen túlmenően a vádlottak szinte valamennyien a szociáldemokrata párt volt tagja [így], ahonnan vagy kizárás, vagy kilépés után kerültek ki és a szociáldemokrata pártban funkciót is töltöttek be. így pl.: Nádházi János I. r. vádlott