Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

terhelt ellen folyamatban tett rögtönítélő eljárást megszünteti és az ügyet a megfelelő hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Békés-gyulai Járásbíróságnak rendeli áttenni az illetékes ügyészségen keresztül. Egyben a katonai bíróság nevezett terhelt előzetes letartóztatását továbbra is fenntartja, a rendes bíróság érdemi határozatáig. Megállapítja a katonai bíróság, hogy nevezett eddig 23 (huszonhárom) napot töltött előzetes letartóztatásban. Indokolás: [...] [...] I. Mány Erzsébet 20 éves múlt, munkásszármazású, 8 általános iskolát és 3 technikumot végzett, polgári egyén. Több testvére van. Szülei 8 éves korában elváltak, azóta édesapja nevelte. 15 éves korában már rendőri eljárás alá került mezei lopás miatt. Ezt követően még kétszer volt büntetve lopás, illetve közveszélyes munkakerülés és csavargás miatt. Az októberi események is börtönben érték, ahonnan a forradalmi bizottság kiszabadította. Ezután hetekig Szegeden tartózkodott, csavargott, majd a rendkívüli időszak alatt, a fegyveres harcok idején Budapesten is járt, sőt húga állítása szerint neki még azzal is eldicsekedett, hogy ott a harcokban is részt vett. A cselekmény elkövetése előtt munkaviszonyban nem állt, édesapjánál tartózkodott annak gyulai lakásán. II. terhelt Farkas Mihály 29 éves, munkásszármazású, elvált férfi, 1953-ig a néphadseregben mint hivatásos hdgy. teljesített szolgálatot, majd onnan nem tisztázható körülmények miatt leszerelt. Azután lakatos szakmában dolgozott különféle munkahelyeken. A jelen cselekménye előtt tartalékos kiképzésen vett részt és 1956. november hó közepén szerelt csak le, mint hdgy. Büntetve nem volt. [...] [...] ilyen előzmények után követték el terheltek cselekményeiket. 1956. december 17-én a délutáni órákban I. terhelt Mány Erzsébet és húga maguk is részt vettek a Gyulán lefolyt tüntetésben, és csoportosulásban, így a városban sétálgatva tudomást szereztek az ott történtekről és megismerték az elterjedt rémhíreket is. Itt történt azután, hogy sötétedés tájban, 17 óra körül összetalálkoztak IX. Boros terhelttel, aki régi ismerősük volt, és az eseményekről beszélgettek. Mány Erzsébet állítása szerint egy általuk ismeretlen bányász fiatalember, akinek a nevét sem ismeri, felvetette előttük, hogy már mentek ki fiatalokból, főként diákokból, sütőipari munkásokból álló csoportok a közeli Gyulához mintegy 2 km-re lévő

1 és azzal össze is épült Gyulavári községbe, hogy onnan fegyvereket szerezzenek a karhatalom ellen. (Ez egyébként nem volt igaz.) Ekkor I. terhelt indítványozta ennek a kis csoportnak, hogy menjenek ők is ki oda és néznék meg ott a helyzetet és azt, hogy mit tudnának segíteni, így is történt. Gyulavári felé haladva, még bent a városban (Gyulán) találkoztak II. terhelttel, aki a leányoknak régi ismerőse volt, akit ugyancsak magukkal hívtak Gyulaváriba. (Nevezett egyébként odavaló lakos is.) Farkas terhelt velük vissza is fordult, és így eggyüttesen [így] indultak most már el Gyulaváriba. Útközben beszélgettek. A hangadói szerepet már itt is I. terhelt vitte. O