Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

lánost és 3 technikumot végeztem közepes eredménnyel. Foglalkozás nélküli voltam a cselekmény elkövetése idején. Legutoljára mezőgazdasági technikumi dolgozó voltam 1955. aug. 2-től jún. 2-ig. Innen önként kiléptem. Édesapám földműves, 5 hold juttatott földje van. Három testvérem van, nővérem férjnél van, bátyám bányában dolgozik, húgom pedig odahaza tartózkodik. Bíróilag büntetve két alkalommal voltam. Első alkalommal 1954-ben okirat-hamisítás miatt a békéscsabai járásbíróság 2 hónapi börtönre ítélt. Táppénzt hamisítottam. Helyesbítek, táppénzcsalás volt. Bár az összeg jelentéktelen. Ezt a büntetést letöltöttem. Második cselekményem lopás volt. 1955. áprilisában a gyulai megyei bíróság 6 hónapi börtönre ítélt. Ezenkívül közveszélyes munkakerülés miatt egy alkalommal voltam letartóztatva. Az október 23-i események a Szeged melletti nagyfai börtönben értek, ahol büntetésem töltöttem. Innen ideiglenesen szabadultam ki. Még két hónapi büntetés lett volna hátra. 1956. november 2-án szabadultam. Innen szabadulva az állomáshoz kijöttek a forradalmi tanácstól és mondták, hogy a laktanyában gondoskodnak rólunk, menjünk oda, aki akart azonban, az hazamehetett. Ekkor kb. 11 napig laktanyában voltam. A laktanyában kb. 30 börtönből szabadult nő volt, beszélgettünk a katonákkal és vártuk a vonatot. Helyesbítek, nem tudom biztosan, meddig voltunk Szegeden, lehet, hogy az ügyészi vallomásomban szereplő négy nap a helyes. Ezután Békéscsabára utaztam. Itt tartózkodtam 3 napig. A Csaba Szállóba [n] aludtunk egy éjjel, majd Molnár Mihályéknál tartózkodtunk, Békéscsaba, Váradi u. 24. sz. alatt. Ezután hazamentem Gyulára, szüleim lakására. Otthon háztartással foglalkoztam. A gyulavári eseményekig, vagyis november 9-től december 17-ig Gyulán tartózkodtam. Ezalatt Gyulát el nem hagytam. Gyulaváriban sem voltam. Egyáltalán nem voltam Gyulaváriban. \an rokonom Gyulaváriban, de ahhoz semmi különösebb kapcsolat nem fűz. A tanács elnöke: feltárja a vádlott előtt az ügyészi vallomása szerinti azon szöveget, hogy magát a gyulavári eseményekben bűnösnek érezte, a tárgyaláson pedig csak részben. Felhívja vádlottat, hogy erre rövid úton adjon választ. Vádlott: Az ügyészségen senki nem bántalmazott, azonban az ügyészi összefoglaló szerinti vallomásom nem lett helyesen felvéve. December 17-én, hétfői napon este fél 6 óra tájban, a sötétedéskor a húgommal sétáltunk Gyulán. Lövöldözésre lettünk figyelmesek, az állomás körül a karhatalmisták lövöldöztek. Az utcán több helyen volt tömeg (tanácsháza előtt, harisnyagyár előtt), megítélésem szerint 100-150. Ezek nem lőttek a karhatalmistákra, csupán a karhatalmisták lőttek. Mi kb. 30-an álltunk az Árpád u. sarkán. Arrafelé is lőttek a karhatalmisták, pedig mi nem lőttünk vissza, fegyverünk nem volt. A tömeg nem kiabált.

7 Ekkor odajött hozzám egy Bubi nevezetű, név szerint ismeretlen bányászfiú, mondta, hogy menjünk ki vele Gyulaváriba, segítsünk neki fegyvert szerezni, s azzal majd bejövünk Gyulára, nekünk nem is muszáj harcolni, csak segítsünk behozni a fegyvereket. Ebben az első tömegbe [így] vádlott-társaimon kívül csupán IX. r. Boros Ferenc volt. Ebbe a csoportba [így] inkább többen nők voltunk. Az ötlet ettől a fiútól származik,