Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

1956. október 29. Ezen a napon hasonló volt a helyzet az előző naphoz. A nemzetőrség részben meg volt alakítva és szolgálatot látott el. A kieg. pság. állománya továbbra is részben a kieg. pság.-on, részben a rendőrségen tartózkodott, már annál is inkább a rendőrségen kellett a segítség, mivel ott olyan elemek voltak tömegesen, akik túlkapásokat akartak, így nevezetesen letartóztatásokat is foganatosítani. Ez részben sikerült is és három személyt letartóztattak, de másnap szabadon is lettek engedve.

3 A különböző nyomozó- és egyéb brigádok állandóan vagy a rendőrség, vagy a kieg. nyakát járták, hogy adjunk nekik feladatot. Mivel ezen személyek elég nagy hangadók voltak, igen politikusán kellett velük foglalkozni, és a rendőrséggel egyetértésben kiküldtük őket községekbe, nézzenek szét, mi újság van ott, hogy ezáltal is távol legyenek a városból és itt ne lázítsák a tömegeket. 1956. október 30. A megyei kieg. pság. távmondatilag intézkedett, hogy fegyvereket ne adjunk ki, őrizzük meg a rendet. A kieg. pság. ennek a szellemében járt el. A városban a helyzet viszonylag nyugodt volt, senki nem dolgozott. A rendőrséggel karöltve és a nemzetőrséggel további feladat volt a rend, nyugalom további fenntartása. 1956. október 31. A személyi állomány együtt volt, megerősített szolgálatot tartottunk és vártuk a további fejleményeket, azonban a budapesti események meglehetősen nyugtalanították a személyi állományt, mivel a kormányban is teljes anarchiát láttunk, valamint azt, hogy az nem ura a helyzetnek. Nyugtalanító hírek érkeztek, hogy a Dunántúlon harcok vannak, és az ellenforradalmi elemek nagymértékben előretörtek. Ezen a napon vetődött fel a forradalmi tanács részéről, hogy a kieg. pság. szervezzen karhatalmi egységet. Ezt a kieg. pság. elvetette, mivel nem tartotta szükségesnek, s hivatkozott arra, hogy nincs ehhez kellő felszerelése. Ez az irányzat valószínűleg Békéscsabáról indult ki, amit a másnapi események be is bizonyítottak.

4 Ettől függetlenül naponta a kieg. pság.-on jelentkeztek különböző személyek, főleg volt horthysta tisztek, hogy szolgálataikat felajánlják az új nemzeti hadseregnek. Ennek azonban tényleges célja az volt, hogy a szovjet csapatok ellen fellépjenek, természetesen a munkásosztály hatalmát megsemmisítsék. 1956. november 1. Ezen a napon különösebb esemény nem történt. A fegyveres testületek képviselői a forradalmi bizottság kérésére délután a helyőrségben [így] lévő temetőkbe kiment [ek] és ott lévő első világháborús hősi emlékmüveknél Nátor József, a nemzetőrség parancsnoka megemlékezést tartott. A kieg. pság. részéről a küldöttségben részt vett: Ábrahám István szds. és Nagy Lajos fhdgy. Egyébként a városban nyugalom volt. A rendőrségen kiadták este a gyertyákat, hogy meg kell gyújtani a Buda-