Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

pesten elesett hősök emlékére. A kieg. pság. is a gyertyákat kitette az ablakba és meggyújtotta. Közben az a hír jött, hogy a szovjet csapatok Vésztőn vannak, erre gyorsan eloltotta mindenki a gyertyát. 1956. november 2. Ezen a napon a gyulai forradalmi tanács bent járt Békéscsabán, valamint a kieg. részéről Bábel Mihály fhdgy. Itt a megyei forradalmi tanács olyan utasítást adott, valamint Tóth alezredes, a békéscsabai hadosztály parancsnoka, hogy Gyulán fel kell állítani egy 500 fős nemzetőr karhatalmi egységet, amelynek célja a gyulai járásban, valamint a sarkadi járásban a rend fenntartása. Később azonban kiderült az, hogy ennek az lett volna a célja, hogy a szovjet csapatokkal a harcot felvegye. Az egység felállítására a kieg. pság. a hadosztálytól az anyagot meg is kapta, és a ruházatot még aznap este kiszállította Gyulára. A fegyverzetet és a lőszert pedig a hadosztály szállította ki másnap reggel. A kieg. pság. kiválasztott ezen a napon mintegy 25-30 fő tartalékos tisztet, akik a zászlóalj törzsét képezték volna, és ezek másnapra lettek beidézve. Ezen este volt kinn Szabó Jenő szds. a megyei kieg. pság.-tól, hogy fel van-e már szerelve a zászlóalj, miért nincs felszerelve, azonnal fogjon hozzá a kieg. pság. a felszereléshez. A kieg. pság. azonban nem fogott hozzá, sőt, a cél az volt, hogy a lehetőségek szerint a zászlóalj felszerelése elhúzódjon addig, amíg az események más irányba alakulnak. Ez a következőképpen történt. 1956. november 3. Reggel a kieg. pság.-on megjelentek a tartalékos tisztek, melyeknek kb. 80-90%-a párttag volt. Ismertetve lett a feladat, hogy egy zászlóalj lesz felállítva, karhatalmi céllal. Ezt a tartalékos tisztek vállalták is. A zászlóalj p[arancs]nok Ábrahám István szds. lett volna, helyettes pedig Gortka József tart. szds. A továbbiakban itt a kieg. pság. arra az álláspontra helyezkedett, hogy előbb a szükséges előkészületeket kell megtenni, és a tisztek beöltöztetése is legjobb esetben 4-én történhet meg, továbbá a törzsnek még elő kell készíteni a szállást, étkezést a zászlóalj állománya részére. Ennek következtében az önként jelentkezés folytán a bevonulás legfeljebb csak 6-7-e körül ejthető meg, és attól függetlenül, hogy Békéscsabáról Tóth alezredes sürgette az egység felállítását, a kieg. pság. ragaszkodott ezen terminushoz, és ezt a forradalmi tanáccsal közölte is, akik, mint nem szakemberek, elfogadták a kieg. pság. javaslatát, hogy a felkészüléshez ennyi idő szükséges. 1956. november 4. A kora reggeli órákban a szovjet csapatok Békéscsabára bevonultak, amiről a kieg. pság. is tudomást szerzett és ennek következtében a zászlóalj további felszerelése is befejezést nyert. Végeredményben lőszer, fegyverzet kiadva nem lett, ruházat is csak egy pár tartalékos tisztnek, ami másnap be lett vonva. A fő veszély azonban az volt, hogy a lőszer- és fegyverraktárt feltörhetik, és esetleg illetéktelen személyek fegyverhez, lőszerhez jutnak. Ezért erős rendőrség lett állítva ismételten a raktárakhoz, azzal, hogy másnap reggelig vigyázzanak az anyagra, amíg be lesz szállítva a kieg. pság. épületébe, mivel a hajnali órákban az őrség, megijedve