Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

illetve a kieg. pság.-ot magát támadás érné, egyébként a fegyverhasználattól legmesszebbmenőkig tartózkodni kell. A fenti eseményekre nem is került sor, mivel a tömegben lévő józanabb elemek ezt meg is akadályozták. 1956. október 27. Délelőtt mintegy 6000 főnyi tömeg gyűlt össze a városi tanács épülete előtt, ahol tüntettek a forradalmi követelések mellett, de az ellenforradalmi hang nagymértékben itt is megmutatkozott. Ekkor követelte a tömeg, hogy a rendőrség és a honvédség, vagyis a kieg. pság. képviselje magát ezen nagygyűlésen. Ezen követelést a városi tanácselnök-helyettes közölte is velünk, mire mi elrejtett fegyverekkel kimentünk a tanácsházára, név szerint a következők: Ábrahám István szds., Bábel Mihály fhdgy., Sütő József hdgy., E. Nagy István alhgy. Mikor megjelentünk, a tömeg tapsolt és éljenezte a honvédséget. Utána nagygyűlés volt, aminek határozata az lett, hogy alakítsák meg a forradalmi bizottságot. Ezen gyűlésen elhangzottak különböző jobboldali felkiáltások. „Le a kommunistákkal!", „Akasztófára a kommunistákkal!". „Álljanak félre a kommunisták!", „Elég volt a Rákosi-uralomból!", „Mindszenthyt bocsássák szabadon!" stb. Természetes, ilyen hangulat között az ott lévő katonák nem valami biztonságban érezték magukat, azonban [az] egyik ott lévő polgári személy, Nádházi János, aki később a forradalmi bizottság elnöke is lett, magához ragadta a kezdeményezést, és sikerült levezemie ezen hangulatot. Utána egy szűkebb körű bizottság ülésezett, ahol részt vettek a rendőrség és a honvédség megbízottai. Itt a honvédség felé is feltették a kérdést, hogy milyen álláspontra helyezkedik, hajlandó-e együttműködni a forradalmi tanáccsal. Ábrahám István szds. kijelentette, hogy olyan irányban hajlandó együttműködni, ami biztosítja a városban a rendet, a nyugalmat, és lehetővé teszi a törvénytelenségek, rablások, fosztogatások, esetleges vérengzések megakadályozását, mivel a hadseregnek célja ez, és a kieg. pság. álláspontja az, hogy a városban rend, nyugalom legyen. A forradalmi bizottság meg is ígérte, hogy a kieg. pság.-nak, mint a rendőrségnek ehhez való munkájához, tömegbefolyását érvényesítve, segítséget ad. Utána a kieg. pság. beosztottjai visszatértek a kieg. pság.-ra, ahol már fiatalokból álló csoport várta őket, mivel a kieg.-en lévő katonák nem tárgyaltak velük. Ezek fegyvert kértek, valamint azt, hogy a kieg. pság. indítsa be a fiatalok részére a kiképzést. Fegyvert ki nem adtunk, azonban ígéretet tettünk arra, hogy esetleg a fegyverek kezeléséből egy-két órás oktatást fogunk adni. Erre a fiatalok elvonultak azzal, hogy másnapra a kieg. pság. udvarán lévő ifjúsági házba összeszedik a fiatalokat a kiképzésre. Ezen a napon a megyei kieg. pság. katonai forradalmi tanácsától utasítást kaptunk, hogy a kieg. pság.-on is meg kell választani a katonai forradalmi tanácsot. Ezt a személyi állomány meg is választotta, melynek tagjai a következők lettek: Bábel Mihály fhdgy., Szöllősi György ftörm., Papp József p. a. [polgári alkalmazott]. [...] [...] 1956. október 28. Ezen a napon a forradalmi tanács kinevezte a fegyveres erők fölé felügye-