Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban II/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 23. (Gyula, 2007)

lítani minden iskolában. Lemorzsolódást ez év februárja óta az igazgatók nem jelentettek, de a jelentésekből megállapítható az is, hogy ez a kérdés az iskoláknál ellaposodott. A jó pártszervezetekkel rendelkező községekben az új beíratások alkalmával csak igen kis százalékban emelkedett a jelentkezők száma. Eleken pl. 15% jelentkezett ebben az évben vallásoktatásra, míg az elmúlt évben a jelentkezés 17%-os volt. Rosszabb eredményeket mutatnak fel a következő községek: Újkígyós, Szabadkígyós és leiekgerendás. A járás jelenlegi átlaga 29,7%, míg az elmúlt évben 16,8% volt. "Vallásoktatásra a beírt tanulók közül az elmúlt évben mintegy 60-70% járt, de ezek sem rendszeresen. A behatások alkalmával semmiféle zavaró körülményt, sem szabálytalanságot nem észleltünk és nem jelentettek egyik községből sem. Pedagógusok helyzete Az ellenforradalom következményeképpen a pedagógusok között elvi és személyi bizonytalanságok állottak elő. Nevelési téren a kommunista erkölcs elvi kialakításában megállás történt. Passzivitásba vonultak a nevelők és hiányzott a bátor, kommunista kiállás. Ezen a bizonytalanságon csak a járási szervek által megindított beszélgetések segítettek. Erezhető volt a bizonytalanság a tanév végén is, a tanítási órákon, különösen akkor, amikor szocialista eredményünkről kellett tanítani. "Valahogyan féltek a nevelők a felszabadulás utáni eredményeinket említeni, vagy csak félve nyúltak ezekhez a kérdésekhez. A bizonytalanságoknak oka volt még az is, hogy igen sok községben mindenkivel szemben sokszor alaptalan pedagógusellenes hangulat lett úrrá. Ennek a hangulatnak köszönhető az is, hogy a szülőkkel való kapcsolat még jobban romlott az iskoláknál. Általában elmondható, hogy az ellenforradalom alatt passzivitás jellemezte a testületeket, de ez a passzivitás nem merült ki a sztrájk melletti kiálláskor, mert kisebb-nagyobb zökkenőkkel, de mindenütt tanítottak a járás iskoláiban. A gyulai felhívásra a községi pedagógusok nem léptek sztrájkba. Aktívan részt vettek az ellenforradalmi eseményekben: Seres Imre Doboz, Burján Gyula, Mester György Elek, Bolyos Tibor, Lajtay Józsefné Kétegyháza, Jarabek János Lőkösháza. Hogy a nevelők az ellenforradalom alatt is tanítottak, annak köszönhető az, hogy a tanévet eredményesen be tudták fejezni. Nevelőtestületekben változás nem történt, csupán azokon a helyeken, ahol a nevelőtestület nem volt egységes. Itt nemcsak a mulasztás emelkedett, de a tanulmányi eredmény csökkent. Határozottan jó irányúan fejlődik Doboz, Gyulavári, Kétegyháza nevelőtestülete, és elmondhatjuk itt azt, hogy ahol állandó nevelők vannak, ott jó munkaközösség alakul ki. Nehezebben alakul ki a jó közösség Elek, Lőkösháza és Telekgerendás községekben. Az utóbbi két községben a jó nevelőtestület kialakulásának legfőbb oka [így] az, hogy nem tudnak megfelelő lakást biztosítani a nevelők számára. Pl. Telekgerendáson egyetlenegy lakásnak nevezhető helyiség sincs a nevelők részére. Ezen sürgősen segíteni kell. Az ellenforradalom következtében két iskolánál az ún. forradalmi bizottságok le akarták az igazgatókat váltani, azonban a járás ezeket a leváltásokat nem hagyta jóvá és a volt igazgatókat erősítette meg továbbra is állásukban: Kétegyháza és Gerla.